Site icon Meg van írva

(31) „…megfogta kezét, és talpra állította…” (Márk 1,29–31)

Ez a jelenet egyértelműen hirdeti, hogy Simont nem tépte ki a család kötelékéből életének az a fordulata, hogy elkezdte követni Jézust; sőt családjának tagjait ettől kezdve még jobban megbecsülte, beteg anyósát is gondozta, családjához is elvitte Jézust. A Jézus Krisztusba vetett hit nemhogy nem tép ki a családból, hanem elkötelez azok mellett, akiket az Úr leginkább ránk bízott, és elhív minket a közöttük végzendő szolgáló szeretetre és bizonyságtételre. Bizony egyszerűbb hitetlennek bélyegezve azokat, kiszakadni a családból, hiszen a bizonyságtétel a családban a legnehezebb. Itt egy ponton a hiteles, krisztusi szolgálat a bizonyságtétel (29).

Ezt látjuk ebben a történetben is. Amikor Jézus Krisztus megjelenik egy házban, egy családnál – akár a család egy hívő tagja által –, és a családban van egy beteg, akkor először nem a prédikáció következik, hanem a szenvedést enyhítő, gyógyító, szerető szolgálat. Maga Jézus is ezt tette Péter házában, ahol azonnal észrevette a beteget, megfogta a beteg kezét, és gyógyító hatalmával könyörült a betegen, talpra állította őt. Most itt nem hangzik el tanítás, hanem csak gyógyítás; maga a gyógyítás a tanítás Isten hatalmáról, megszabadító szeretetéről, amely Jézus Krisztusban eljött. Ezt azonban biztosan követhette a tanítás is, hiszen Isten Igéje akkor is Isten gyógyító cselekvése, ha Isten akaratából, e-világban számunkra már nem adatik konkrét gyógyulás. Istennek ma is van hatalma gyógyítani, ha az akarata is az, hogy e testben még meggyógyuljunk. Akinek örök életbe vetett bizonyossága van, az már meggyógyult, bármi történik is vele (30). 

Hálából ezután a gyógyult asszony kezd el szolgálni Jézusnak és azoknak, akik Ővele voltak (31). Aki Jézus megváltó szolgálatában részesült, az maga is szolgálni kezd, Jézus szeretetével, azok között, ahol él. Ebben a szolgálatban az ember saját magára is odafigyel, mert csak az tud adni, aki maga is rendben van; hitben, erőben maga is töltekezik.

*

Különösen is beszédes itt két kifejezés. 

Péter anyósa lázas (30). Aki lázas, annak valamilyen gyulladás van a szervezetében, ott valami nincs rendben. Átvitt értelemben is beteges, amikor valaki valamit lázasan csinál, „lázasan dolgozik”, „lázasan képvisel egy ügyet”, „lázasan koncentrál”. Nem lázas munkára, hanem odaadó, hívő szolgálatra van szükség, amelyben – rendkívüli helyzeteket kivéve – nem szabad elégni. 

Jézus most nem szólt semmit, amikor a lázas asszonyt meglátta, hanem irgalmas, tevékeny szeretettel jelen volt a számára: megfogta a beteg asszony kezét és talpra állította őt. Aki lázas, annak gyógyulásra van szüksége, annak Jézus Krisztus gyógyító szeretetére van szüksége (31). 

Urunk, amikor már annyira elesettek vagyunk, hogy felállni sincs erőnk, Te állíts talpra minket; de ha más az akaratod, akkor is Te fogd a kezünket! A Te érintésed is igehirdetés, bizonyságtétel az üdvösségről. 

Az Ige mellet blog

Exit mobile version