Ez egy olyan történet, amire ha nem is büszke az ember, mégse szeretné, ha magával ragadná a feledés.
Utolsó idős volt már a nyár, pont, mint most. A somogyi vakációnk maradék napjait töltöttük Mamánál. Barnák voltunk, tele kék-zöld foltokkal és szőkés tincseket festett a hajunkba a napsütés. Kalandok keszekusza sokasága volt mögöttünk és lassan fogyni kezdtek…