„Az emberiség jövője azokon az embereken múlik, akik az igazság alapján állnak, s akiknek életét áthatják azok a magas erkölcsi elvek, melyek a szívet képessé teszik az önfeláldozásig kitartó szeretetre.” II. János Pál
Az elv lehet tudományos, akkor egyetemes érvényű, alapvető természeti törvényként vagy törvényszerűségként beszélünk róla, pl. az anyag és az energia megmaradásának elve. Lehet filozófia értelmezése. Akkor valamilyen alapelvre, princípiumra gondolunk pl. a világ létezésének elvére. Lehet társadalmi, vagy történettudományi elv, pl. a közös teherviselés elve. Lehet emberi közösségtől elfogadott és annak magatartását irányító eszme, amelyhez igazodunk, pl. erkölcsi vagy demokratikus elvek.
Az érdek fontos, hasznos, szükséges dolog, amely valakinek a sorsát előnyösen befolyásolja. Van pl. anyagi érdek, államérdek, gazdasági érdek, magasabb érdek. Van negatív olvasata is, haszonlesés, önzés, nyereségvágy. Jól felfogott érdekében tesz valamit.
Vannak elveink és vannak érdekeink. Ha nagyobbrészt az érdekeink irányítanak, akkor szoktuk azt mondani, hogy elvtelen. Ha nagyobbrészt az elveket akarjuk megtartani, nem látva a realitásokat, akkor beszélünk álmodozásról. Ezért kell megkérdeznünk, hogy milyen a viszony az elv és érdek között? Az elvek legtöbbször szépek, de az érdekek meg egyértelműek.
holtvágányra döcögött végül
a kopott vörös villamos
kalauz és vezető nélkül
döcögött holtvágányra végül
a kopott vörös villamos
nem volt rakva virágos néppel
bezzeg amikor érkezett
bíborló színben sok beszéddel
meg volt rakva virágos néppel
bezzeg amikor érkezett
vöröslött de amint utólag
utólag minden kiderül
bíborát nem a pirkadó nap
vértől vereslett mint utólag
utólag minden kiderül /Kányádi Sándor: Kuplé a vörös villamosról/
Pl. a szocializmus, kommunizmus elve Kányádi versén keresztül finoman fogalmazva. Amikor érkezett „virágos nép, bíborló színben” és kiderült, hogy „vértől vereslett”. A szép elv csoportérdeket takart.
Az elvek és érdekek közötti viszony sokféle lehet. A legszerencsésebb az, amikor egybeesnek. Van egy cég és a gazdasági helyzetben igénye van a képzett munkaerőre, azokra is, akik esetleg gyermekesek. A kormányzat támogatja mondjuk ezt a munkahelyi kialakítást. A cég tehát úgy alakítja ki, hogy szülő és gyermekbarát legyen a munkahely. Rugalmasabbnak kell lennie, de ezért támogatást is kap, ill. a már céghez tartozó dolgozókat meg tudja tartani, és nem kell újakat vadásznia és azokat bevezetni a munkába. Ilyen van Magyarországon is, aki még óvodát, iskolát és szakképzést is tart fenn. Ezzel a maga számára már előre tud tervezni. Itt érdek és elv szépen megférnek egymás mellett.
De van az úgy, hogy az elvek és érdekek ütköznek. Mostanában a környezetvédelem és a nyereség kérdése ilyen téma. Ez lehet kontinensnyi, országos, vagy helyi konfliktus is. Egy ország energiafelhasználását környezettudatosan kezdi felépíteni, akkor versenyhátrányba kerülnek a cégei a külföldi cégekkel szemben, akiknél nincsenek szigorú feltételek. Akkor az ország gazdasága sérül. Kénytelen ismét visszatérni a régebbi technológiához, energiához, minden elvével szemben, hogy életben és versenyben maradjanak. Az érdek győz az elvek felett. Ha az elv nyer, akkor pedig nagy áldozatokat kell hozni, amelyre az emberek mindegyike nem felkészíthető, és akár kormányváltást, vagy országos bizalmi válságot is okoz.
Olyan is van, amikor az érdeket elvnek álcázzák. Ország, vagy országok szövetsége háborút indít gazdasági érdekből, gyarmatért, nyersanyagért, befolyásért, területért. Erre bőven van példa a mából is. Közel-keleti és orosz-ukrán háború. Az indok mindig egy szép elv, mondjuk demokráciát építünk, harcolunk a fasizmus ellen, vagy fenntartjuk a békét. Elég visszataszítóan hangzik, bármelyiket is szajkózzák.
Van olyan is, amikor az elvek hosszú távon közös érdeket képeznek. Ilyen volt pl. az Európai Unió létrejötte is. Közös bizalomra épülő együttműködés. A gazdasági párbeszédekben sokszor mondták, hogy szívesen üzletelnek keresztyén üzletemberekkel, mert a megállapodást komolyan veszik, és igyekeznek tartani magukat hozzá. Kiszámítható a közös munka, és minden ami vele jár.
Mindig győz az érdek az elvek felett? Mert legtöbbször ezt tapasztaljuk. Attól függ, hogy az elvek mondvacsináltak, vagy a valóságon alapulnak. Mert a mondvacsinált elvek hamvába holtak. Milyen elv jó? Csak az eredeti élet elv. Ezt nem tudom és nem is akarom másképpen mondani, mint a Teremtő elvét, aki a világot formálta. Az Ő rendezőelve az egyedüli maradandó elv. Erről szól a Szentírás kezdetektől fogva. Ez az egyetlen maradandó akkor is, amikor az ember elhagyja. Addig jó, amíg még irányjelzőként legalább tudunk róla, mert akkor még van mihez visszatérni. Ha elfelejtkeztünk, eltiltottuk és ami a legelborzasztóbb, önként lemondtunk róla, akkor nemzedékek halnak ki, mert nem hordozzák és nem adják tovább Isten ígéretét. Isten teremtő elvénél, amely az életet, az anyagi világot létrehozta, fenntartja és bölcsen igazgatja, nincs jobb. A mi érdekünk az, hogy ez hassa át az összes társadalmat. A mi alatt nem csak a keresztyéneket, zsidókat értem, hanem az összes embert ezen a földön.
