Az elmúlt évtizedben Magyarország Kormánya segélyprogramokkal támogatta az üldözött keresztény közösségeket szerte a világon. Ezek az erőfeszítések mintegy hárommillió ember életét mentették meg, vagy enyhítették szenvedéseiket. Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős magyar államtitkárságot a mostani kormány megszüntette. A korábbi államtitkárságot vezető Azbej Tristan azonban az Axioma Központtal karöltve folytatja ezt a küldetést.
Azbej Tristan az újrainduló Dunántúli Református Akadémián beszélt arról, hogy a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása. Bemutatta, hogy Afrikában, a Közel- és Távol-Keleten élő keresztényeket milyen üldöztetés vagy diszkrimináció éri, mit állnak ki hitükért.

Az esemény szünetében kérdeztem az Axioma Center for Persecuted Christians (Axioma Központ az Üldözött Keresztényekért) vezetőjét az európai kereszténység kihívásairól.
-A közelmúltban jelentette be a kormányfő, hogy Magyarországon is ratifikálják az Isztambuli Egyezményt. Bár a keresztény értékeket felvállaló jobboldali kormány elfogadta azt, de a magyar jogrendbe nem emelte be. A mostani bejelentés után is több keresztény civil kör, így az Axioma Központ is, elítéli az egyezmény ratifikálását. Felületes hírfogyasztó talán nem érti, hogy miért ágálnak a keresztények a nők védelmét szolgáló Egyezmény ellen.
Azbej Tristan – Az Axioma Központ egyike azoknak a keresztényelvű szervezeteknek, amelyek rámutatnak az Isztambuli Egyezmény hátulütőjére. Az álláspontunk, hogy az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának támogatását jószándékú cél vezérli – a nők védelme a kapcsolati erőszakkal szemben. Ez a jószándék azonban Magyarország vonatkozásában nem ad hozzá az eddigi védelemhez, ugyanakkor a nemes cél örvén olyan fogalmakat és eszméket hoz be és kényszerít rá a magyar jogrendre és a társadalomra, amelyek nem összeegyeztethetőek a Biblia társadalmi tanításával. Nem is tudja az ember megérteni józan ésszel, hogy a nők bántalmazása elleni egyezmény miért foglalkozik gender alapú ideológiai oktatással… Márpedig az Isztambuli Egyezménynek része, hogy előírja a résztvevő felek számára az oktatási rendszerükön átvezetni, az amúgy a bibliai tanítástól sok ponton eltérő gender fogalmakat, gender szemléletű oktatást.
Ezen kívül pedig a nők bántalmazásához képest egy teljesen más, politikai agendát is belecsempésztek. Ez pedig a migrációnak a gyakorlatilag kontroll nélküli támogatása. Ez önállóan olyan közéleti téma, amely mellett lehet érvelni, lehet róla vitatkozni. De ha ennyire részrehajlóan a migrációt támogató üzenetet és tartalmat tesznek egy olyan egyezménybe, ami látszólag egy nemes célt szolgál, az egy alattomos és rossz szándékú politikai indíttatást feltételez.
-Előadásában megrendítő példákkal mutatta be, hogy főként Afrikában és Ázsiában Jézus Krisztus megvallása egzisztenciális kockázatot, sőt életveszélyt jelent. Európában, a nyugati világban, amint azt az Isztambuli Egyezmény is mutatja, az új ideológiákkal szemben pozitív diszkriminációt tapasztalhatunk, ezzel együtt pedig megjelent a keresztényüldözés bizonyos formája. Gondoljunk csak a közelmúlt eseményére, amikor meghurcolták a Borussia Dortmund focistáját, Felix Nmechát, aki gólöröme során képzeletbeli koronáját Krisztus lába elé helyezte. Azzal a keresztényeket rendszerint támadó váddal titulálták, hogy magatartása kirekesztő. Hol áll ma a keresztényüldözés a nyugati világban?
Azbej Tristan – Én a nyugati keresztényellenességet sosem emelem egy szintre a véres keresztényüldözéssel, mert az relativizálná azt az erőszakot és szenvedést, ami a naponta 13 ártatlan keresztyén meggyilkolásának a szenvedéséhez vezet. Ugyanakkor történelmi példák alapján az erőszak és népirtások kutatói feltárták, hogy az erőszaknak vannak lépcsőfokai. Azok a lépcsőfokok, amik az emberi méltóság elvitatásánál kezdődnek, haladva a szellemi támadásokon át, majd több lépcsőfok után a teljes népirtásig, a genocídium szintű üldöztetésig jutnak.
Még egyszer, nem lenne helyes, ha mi, nyugati keresztények olyan áldozat-kultuszt építenénk fel, amivel hasonlítanánk magunkat az erőszakos keresztényüldözés áldozataihoz. Azt viszont látni kell, hogy ezeken a lépcsőfokokon öles léptekkel halad felfelé a nyugati keresztényellenesség.
Onnan rugaszkodott el, ahol még csak kritizálják a kereszténységet – ez az ideák versenyébe belefér. De elkezdtek olyan irányba indulni, amikor a keresztényeket méltóságukban támadják, onnan lépéssel már magát az emberi méltóságukat is elvitatják. Magyarországon is volt arra példa, hogy egy közszereplő a keresztény embereket rémisztő képződményeknek nevezte. Nyugaton ez egyre erősebben jelenik meg. Innentől kezdve lépünk feljebb – és ezt a lépcsőfokot is megléptük – amikor az alapvető emberi jogokat tagadják el keresztényektől. Idehaza erre még nem volt példa, de a legismertebb ilyen európai esetet ismerjük. Finnországban Päivi Räsänen volt finn belügyminiszternek azért kell közel hat éve bírósági vesszőfutáson átesnie, mert közösségi médiafelületén a Biblia házasságra és a homoszexuális kapcsolatokra vonatkozó tanítási igeszakaszait tette közzé. Ügye most már harmadfokon jár, pénzbüntetés vagy börtönbüntetés vár rá ezért, egy közzétett igeszakaszért. Ez pedig, ha elítélik, egy alapvető emberi jognak, a vallás és lelkiismereti szabadság jogának a megsértése. De láthattuk azt is, amikor jogi szankciókkal sújtottak Angliában egy keresztény embert azért, mert némán és csendben imádkozott egy abortuszklinika mellett, vagy Írországban egy keresztény oktatót azért, mert nem volt hajlandó egy transzneműnek nevezett embert az új, képzelt nemének előtagjával megszólítani, vagy az Egyesül Államokban cukrászokat azért, mert nem voltak hajlandóak egy úgynevezett melegházasság szertartására tortát készíteni… Apró dolgoknak tűnnek, de nagyon súlyos jogi szankcióval büntetik azokat a keresztényeket már most a nyugati országokban, akik csak az alapvető vallási jogukat gyakorolják.
Sajnos már a fizikai támadás, az életre támadó lépcsőfokra is látszik a lépés, és nem kizárólag az Európába érkező iszlamista migránsoktól származóan. Lengyelországban abortuszpárti aktivisták katolikus papokat támadtak és vertek meg. Amerikában a Black Lives Matter nevezetű szélsőséges mozgalom úgy gyújtott fel templomokat, hogy abban hívek tartózkodtak. És talán a legdrámaibb az volt, amikor egy éve Charlie Kirk amerikai hitvallót egy szélsőséges aktivista meggyilkolta. Talán kevesebben emlékeznek rá, de mindössze egy-két héttel azelőtt egy minnesotai katolikus iskolában, hasonlóan keresztényellenes merénylő, a szentmisére gyülekező hívek közé rontott és több diákot megölt.
Tehát a nyugati világban azt a fajta keresztényüldözést szerencsére még nem értük el, mint Afrikában, a Közel-Keleten vagy Közép-Ázsiában. De ha nem kapunk észbe, ha nem állunk ki magunkért és nem védjük a hitünket, a keresztények és mindenki más vallásszabadságát, akkor sajnos a legfelső lépcsőfok egyre közelebb lesz…

Valóban úgy tűnik, mintha a jóléti társadalomban, ahol nem kell áldozatot hoznunk hitünkért, mintha megpuhult volna keresztyénségünk. Álljon itt azért bátorításként egy történet, amit Azbej Tristan osztott meg előadásán. Libanonban látogattak meg Szíriából menekült keresztényeket. Közülük egy gyermek elkezdett a magyarországi keresztényekért imádkozni. Ez nem a szokásos, a segítségért hálaadó ima volt, hanem értünk, a mi hitünkért imádkozott. Ez a sokat szenvedett gyermek rájött arra, hogy valójában a mi hitünk szorul megerősítésre. Imádkozzunk mi is vele, hogy a mi hitünk ne úgy edződjön, ahogy azon testvéreinké, akik az erőszak legfelső lépcsőfokát állják ki Jézus Krisztusért.

