Gondolat szintjén az ember régóta foglalkozik azzal, hogy a személyisége ne csupán a jelenben, adott körülmények között, adott testben létezhessen.
Erről is szól az Avatár című film. Egy bolygón az embereknél legalább kétszer akkora kék bőrű bennszülöttek, a navik élnek, teljes harmóniában a természettel. Igazán megközelíthetetlenek, mert nem akarják feladni a függetlenségüket, és mert a bolygó légköre az ember számára mérgező. A bolygó minden élőlénye érzi egymást. Van egy felsőbb hatalom, akinek mindenki engedelmeskedik, és aki, ami mindent átjár és mindent irányít. Csak ennek engedelmeskedik minden.
Sajnos, ahol élnek, ott a külsős emberi gyarmatosítóknak értékes ásványi anyag lelőhelye van. Szépen próbálják őket elűzni, de mivel szent hely, ezért nyilván nem fog sikerülni, és ebből már a történet tragédiája is előre borítékolható.
Nemcsak gyarmatosítók, hanem tudományos érdeklődők is vannak az emberek között. Az emberek a kapcsolatteremtéshez úgynevezett avatárt használnak. Az avatár egy mesterséges kék bőrű navi-test, amelybe a személyiségük egy gép közvetítésével „belebújik”. Amikor kék bőrűként léteznek, az emberi testük pihen. Egy fiatal, altestében lebénult katona is részt vesz a tudományos kísérletben, és végül az avatár létet választja, mert abban teljes életet élhet, hiszen nem testi fogyatékos. Közben veszni hagyja az emberi testét.
Van egy másik film is, a Mátrix. Ebben pedig van egy való világ és van egy virtuális világ. A való világban a gépek harcolnak az önálló öntudatú, valóságos biológiai testű emberek ellen. Az emberek nagy része azonban kis kapszulákban, folyadékban fekszik egész életében, és élő akkumulátorként, kondenzátorként, elemként hasznosítják, és áramtermelésre használják őket. A virtuális világot a gépek hozzák létre, hogy abban tartsák az emberi testekbe szorult pszichét, lelket, és ott személyiséget kapjanak, saját élettörténetet, hogy ne nyugtalankodjanak, és a gépek számára hasznosan funkcionáljanak. Néha a program hibás lesz, és akkor egy-egy ilyen ember felébred. Ezeket az embereket a virtuális világba bemerészkedő emberek észlelik és segítik, és amikor ébrednek, akkor ott vannak és megpróbálják a testi valóságukban is megmenteni őket. Amikor bemerészkednek az emberek a gépek által fenntartott virtuális valóságba, olyankor elhagyják a testüket, és a virtuális valóság részei lesznek. Nekik ez veszélyes, mert ha elkapják őket, akkor a valós testük is meghal.
Ma újabb kifejezést kell megtanulnunk, digitális avatár. A jelenség nem új. Talán a kifejezés sem.
Az avatar szanszkrit nyelven a leereszkedést és a határok átlépését jelenti. A hindu vallásban az istenek kiváltsága, hogy meg tudnak jelenni a földön úgy, hogy nem kell hús-vér emberré válniuk, és közben ugyanazt át tudják élni, amit a hús-vér ember.
A koronavírus rátolta a fiatalok oktatását is az internetre. De az idősek is egyre többet használják. Azoknál, akik sokat használják, kialakul egy digitális énkép. Ezt nevezhetjük digitális avatárnak. Ez a drogokkal vetekszik, de meg is haladja azok hatását. Eddig elborzongtunk a netes játékokon, alkalmazásokon, amelyekben már a résztvevő játékosok akár fizettek is a valóságban valós pénzzel, hogy szinteket lépjenek a virtuális játékban. Sok gyerek csapolta meg szülei bankszámlaszámát. Lopott és fizetett. Mára nemcsak a játékok kerültek erre a szintre, hanem minden.
A digitális avatár a mesterséges intelligencia szülötte, aki elviekben dolgozik az ember helyett. Megoldásokat keres, elemez, és részben irányít. Kényelmes. De összefonódik az emberrel. A személyes kapcsolatok is a digitális térben valósulhatnak meg. Nem ünneprontóként, de az Ausztráliában dolgozó férfi és Belgiumban élő nő a virtuális térben fog szeretkezni a digitális avatárján keresztül, egyelőre otthoni célszerkentyűk segítségével, de később az idegek kémiai vagy egyéb stimulálásával. Az emberek online kivetülései találkoznak egymással a virtuális térben. Legyen ez öröm, bánat, harc, munka vagy bármi.
A Facebook Mark Zuckerberggel egy új akcióba kezdett – „Metaverse” a címe. A lényege egy olyan virtuális valóság, amelyben beköltözünk a virtuális térbe.
Elon Musk, a Tesla egyik „alkotója” szintén ötletel. Az egy dolog, hogy másokkal együtt a csillagos eget elárasztja több ezer műholddal és internetes kapcsolatokat épít ki. De egy másik terve, hogy az emberek agyi működéséhez közvetlen kapcsolatot biztosítson a netnek és fordítva.
Mi szükség lesz az emberi biológia testre? Elég csak az idegeket kifejleszteni, az érzékelést és ingerületátvivő pályákat növelni. De ez a rabszolgaságot is jelenti. Aki uralja a központi idegrendszert, az diktál. Ez diktatúra, de a résztvevő még csak sejteni sem fogja.
Ennek első lépései a digitális énkép, digitális avatár kialakítása sokaknál már megtörtént.
És akkor a keresztyének, vallásos zsidók az emberiség ellenségei? Nem akarom ezt a világot. Nem akarom ezt az emberiséget. Ez nem örök élet. Ez a pokol.
/Photo by Joshua Sortino on Unsplash/
