K. pár hónapja, de lehet, hogy még régebben, beköltözött hozzánk. Hozzám is, hozzád is.
K. folyamatosan próbálta magára vonni a figyelmünket, volt, hogy egyenesen és egyértelműen intézte hozzánk a mondanivalóját, volt, hogy trükköket alkalmazott, rejtve, kerülőutakon. Üzenetei voltak, muszáj volt őket átadnia nekünk, ez volt a dolga.
K. megszólalt a hírekben, a reklámokban, lenézett ránk a falakról, bekerült a zsebünkbe, mosolygott az utcasarkon. Ha megnyitottad a kedvenc oldalad, szembenézett veled, ha elkezdtél nézni egy videót a YouTube-on, meg kellett várnod, amíg abbahagyja, tele volt vele az újságod is. A kommentfolyamokat ő irányította, trollokat idomított magának és megosztásokat vadászott.
K. ott akart lenni minden beszélgetésünkben. A munkahelyen, a kávészünetben odatolakodott és átvette a szót, a barátaiddal a foci után, egy sör mellett is biztosan megszólalt, az óvoda előtt a többi szülővel magára terelte a témát. De a családi beszélgetésekre is rátelepedett, emelt vérnyomást, hangerőt vagy szerzett magának plusz órákat éjszakába nyúlóan.
K. szólt a színészek és zenészek száján keresztül, hírességek és celebek lettek a követei. De a bolti eladó és a postás is merített abból, amit tőle kaptunk.
K. le akart egyszerűsíteni mindent, szlogeneket tanított nekünk, azt akarta, hogy a kérdéseire azt higgyük, hogy az ő kérdései, a megoldásai pedig a válaszok minden kérdésre. Nem engedett bonyolítani, pár szóban egy egész világ. És minden fekete vagy fehér, igen vagy nem.
K. azt mondta, az ellenfél valójában ellenség, azt hazudta, hogy amit csinál, az politika, nevelés, felvilágosítás. Nem engedte, hogy rákérdezz, de elvárta, hogy ismételd meg, amit mondott, szerette volna, hogy mindannyian a szócsövei legyünk. Nagy zajjal jött, színesen, vibrálva, jelezte, hogy gondolkodni felesleges, szakértőnek ott van ő és az üzenet a kulcs a jövőhöz, a gazdagsághoz.
K. és K. egymással is harcolt, értünk harcoltak. Nem tudtuk megkerülni, nem tudtunk elbújni.
K., a KAMPÁNY aztán köszönés nélkül távozott. Még itt visszhangzik bennünk, körülöttünk. Romokat hagyott, szilánkokat, keserűséget és rengeteg kérdést. Használjuk ki, amíg nincs itt, szusszanjunk, mert vissza fog jönni. K., a KAMPÁNY már csak ilyen.
