Fenntartható fejlődés. A modern jóléti társadalmaknak minden fedezet nélküli ígérete. A jólétnek és a fogyasztásnak ez az ígérete kell, hogy fenn tudják tartani ezt a fogyasztói társadalmi rendet. Hihetetlen logisztikával, mondhatni kicentizve működik a rendszer. Akkor van baj, ha a gépezetbe homokszem kerül. Ma sokasodnak a homokszemek, mint betegség, időjárási anomáliák, balesetek, háború, fogyó ásványianyag-készletek, vízhiány. Ezek a reális valóságra hívják fel a figyelmet.
„A világ beleragadt az alternatív valósággyártásba, de a fizikai valóságot ez egyáltalán nem érdekli. … Ha nincs homok, nincs foszfát, nincs nyersanyag, akkor nincs elegendő táplálék, és ennyi ember számára nincs élet. Már több mint harminc kritikus elem van, aminek a koncentrált forrásai hamarosan elapadnak. … Ez a féktelen növekedés és jólét legkésőbb 2040-ig véget ér, a modern civilizáció súlyos válságba kerül. Ha más nem, a mostani háború világossá tette, hogy itt erőforrás-válság lesz.”
(Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora)
Akkor csak pár példa.
Bezárt az ország legszebb fekvésű turistaháza, a Mátrában található Ágasvári Turistaház, az állandósult vízhiány miatt. Az ENSZ Éghajlatváltozási Testülete szerint a szén-dioxid kibocsátás költséghatékony csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a jól kitalált erdőgazdálkodással. A következő 28 évben évente 8-14 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne eltávolítani a légkörből, amivel többet nyerhetünk, mint az összes belső égésű motorral szerelt autó azonnali eltávolításával, ráadásul nem is kellene rá sokat költeni. Tonnánként 20 dollárnál is olcsóbb lenne, de a legdrágább megoldások sem lépnék túl a 100 dollárt, miközben a nagyon friss szén-dioxid megkötő technológiák akár 300 dollárba is kerülnek tonnánként. Mégsem tesszük.
Ehhez kapcsolódó hír, hogy az Európai Unió kitiltja a belső égésű motorokkal meghajtott járműveket. 2035-től csak elektromos meghajtású autókat lehet vásárolni. (Új üzlet, lobbi, haszon) A javaslatot támogató parlamenti képviselők szerint ráadásul a 2035-ös átállási dátum garantálhatja azt is, hogy az EU megőrzi vezető szerepét az egyre növekvő elektromosautó-piacon. Ugye az üzlet, és nem a környezetvédelem?
Nézzük meg az alternatív energiaforrásokat is. Szokták megújuló energiaforrásoknak is nevezni. A szél fúj, a nap süt. De amiből elő kell állítani az eszközöket, amely a szelet és a napot is befogja az energiatermelésbe, azok nem megújulók, hanem véges mennyiségű alapanyagok, fosszilis energiahordozókkal.
Szélerőművek. Jónak tűnik. Az első, hogy rengeteg élőlény, madarak, denevérek pusztulnak el a lapátok miatt. A szélpark mögött nő a hőmérséklet. Az elpusztult élőlények hiányoznak az ökoszisztémából. Nő a rovarkártevők száma, amely leginkább vegyi védekezést fog igényelni. A biodiverzitás csökken.
Ráadásul az előállítása, üzembe állítása és tartása (beton, vas, műanyag, üvegszál, karbantartás) olyan sok energiát igényel, hogy a belefektetett energia néhányszorosát hozza csak vissza.
Napelemek. A probléma szintén az előállításba belefektetett energiában és annak kitermelésében rejlik. Nem hatékony. Úgy tűnik ingyen energia, de nem az.
Atomenergia a sugárzó fűtőanyag és hulladék miatt veszélyes. Az urán is véges készletekben áll rendelkezésre.
Vízerőmű. Talán ez még a legjobb alternatíva. De ez is megváltoztatja a környezetet. Gondoljunk csak a halak vándorlására. Illetve kiszolgáltatott a mindenkori vízmennyiségnek.
Az elektromos autó szép cél. Akkor minden rendben lesz. De az akkumulátort is részben lehet csak újrahasznosítani, és a hozzá szükséges anyagok végesek. Az elektromos autók, és bármilyen elektromos eszközök használatának átverése abban van, hogy a tehetősebb társadalmak a saját lakóhelyükről más helyre terhelik a környezetet károsító folyamatokat, energiatermelést.
A nagy elektromos terepjáróval, vagy SUV-val közlekedő apuka, anyuka azt gondolhatja magáról, hogy milyen zöld és környezettudatos. Ő mindent megtett, hogy megmentse a bolygót. Ezt az áldozatot is vállalta. Igazán semmit nem tett, csak mások, máshol fognak előbb szembesülni a környezetkárosítással. Hozzájuk meg egy kicsit később fog begyűrűzni.
Boeing, Airbus cégek a repülőgépgyártáshoz elengedhetetlen titánért harcolnak. Hiány van. A harc gazdasági. A dolog pikantériája, hogy a felét az orosz import fedezi. Azt kérik, hogy ne vessenek ki szankciókat az orosz nyersanyagra, mert akkor nem tudják hozni az évi nyereséget. Ugye demokrácia és elvek?
Az Európai Unió több országában tiltanák be a légkondicionálókat. Egyre több európai országban korlátozzák a légkondicionálók használatát, és van, ahol súlyos, több ezer eurós pénzbüntetésre számíthat, aki 25-27 Celsius-foknál hűvösebbre állítja a klímát. A cél, hogy kevesebb energiát fogyasszanak az emberek. Ráadásul a légkondicionálókban megtalálható gázokat is be akarják tiltani, mert a légkörre veszélyes anyagok. Azt tudjuk, hogy Európának egyes részein a nyári hűtés energiaigénye nagyobb, mint a téli fűtés igénye?
Akkor mi van? Nem tartható fenn a fogyasztói társadalom. Ez a fajta életmód megszűnik támogatottság híján. Nem lesz mögötte elég energia, ásványi anyag, víz, élelem. Nem tarthatók fenn a településszerkezeteink, a háztrendjeink. Ez az életmód olyan lett nekünk, mint a Húsvéti-szigetek hatalmas szobrai, amelyek miatt az élet a paradicsomi állapotokból a nyomorhoz közelített.
A nagyapámék paraszti világában még vastag vályogból, kis ablakokkal építkeztek. Valóban hűvös volt nyáron és könnyebben kifűthető télen. Munkás volt, és nem felelt meg az építészeti magazinok számára. Az életmód és kultúra szerves egészt mutatott. A kukoricát letörték, a szárát megetették a tehénnel, majd a maradék kórót elégették a kemencében. Ez fűtött, és ezen sült a kenyér. Nem volt könnyű élet. De ez még időben egész közeli világ.
De gondolhatunk az Amazonas vidékén évezredek óta élő helyi őslakosokra, akiket maximum az érint, ha kivágják az erdeiket és vízerőművet építenek. Az életmódjukat nem zavarja a fogyasztói társadalom válsága. Hacsak nem tőlük akarják elvenni azt, amivel ideig-óráig megpróbálják a fogyasztói társadalmat lélegeztető gépre kötni.
Nem is tudunk belegondolni abba, amilyen változás vár ránk. Jó lenne a mostani hedonizálás helyett spórolni az energiát, anyagokat, tudást, lehetőséget arra az időre, amikor ezek korlátozottabban fognak rendelkezésre állni. Amikor minden ember részére nem lesz elérhető a már most luxusszámba menő, amúgy felesleges szolgáltatás.
A környezetvédelem nem azt jelenti, hogy a jelenlegi életmódot próbáljuk valamilyen módon fenntartani. A környezettel próbálunk meg szoros szimbiózisban élni. Ez úgy lehetséges, ha tiszteletben tartjuk az Alkotót és szabályait, Istent és törvényeit. Az ember eredeti célját. „Fogta tehát az Úristen az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy művelje és őrizze azt.” (1Mózes 2, 15)
Nagyon messze tévedtünk.
(Fotó a PIXABAY oldalról)
