Site icon Meg van írva

A fóbiákról

Nem tudom, megfigyelte-e a tisztelt olvasó, hogy napjaink világnézeti küzdelmeiben a fóbia fogalma vált egyes meggyőződések magyarázatának kulcsszavává. Magyarán, ha valaki valamivel nem ért egyet, akkor annak a magyarázata szimplán a fóbia. Ez olyan, mintha mondjuk, abban a soha be nem fejezhető vitában, hogy a szellem az elsődleges-e az anyaggal szemben, avagy fordítva, az egyik fél azzal vádolná meg a másikat, hogy annak a másiknak csak azért az a meggyőződése, ami, mert gyűlölködik.

Nem tudom, megfigyelte-e a tisztelt olvasó, hogy fóbiával mindig a jobboldali-konzervatív-keresztény oldal van megvádolva? A fóbia mint magyarázó elv a ma liberálisnak nevezett világkép nagy találmánya. Elvi kérdések megvitatásából pszichologizmust csinál. Néha már olybá tűnik, hogy liberális nézőpontból a konzervatív világnézeti csoport nem is lenne más, mint különböző fóbiáktól szenvedők gyülekezete, amelytől a gyűlölteket meg kell védeni. No és, az már csak hab tortán, hogy a fóbiaszótár készítői döntik el, a gyűlöltek csoportjának politikailag korrekt gyűjteményébe kik kerülhetnek. Sokat elárulnak ezek a szavak: homofóbia, xenofóbia, iszlamofóbia. Krisztofóbia kizárt.

A fóbia kulcsszóvá emelése gyakorlatilag ellehetetleníti a párbeszédet.

Az a véleményem, hogy míg a fóbia szava lesz a konzervatív világkép liberális magyarázatának az alapkategóriája, addig a két világkép közötti értelmes beszélgetés soha nem valósulhat meg.

Exit mobile version