A teremtett világot az emberi érdekek szerint rendezzük be. Igényeink, elvárásaink, elképzeléseink, hipotéziseink vannak. Rengeteg tévedésünk is van. Ezzel pontosan a teremtett világot képesek vagyunk lecsupaszítani, olyan hellyé tenni, ahol végül nem érezzük magunkat otthon. És nem is vagyunk otthon.
Egy háború, amely emberi konfliktusokból ered, csak eszkalálódott, jobban megmutatja, hogy mit is csinálunk. Békeidőben is ugyanazt tesszük, csak nem olyan látványos. Az ipar, a mezőgazdaság, tehát a gazdaság az ugyanúgy az emberi érdekekről szól. Lehet szépíteni, hogy bizonyos benzinkutak az üzemanyag árából egy kis részt faültetésre fordítanak. Attól még a cél ugyanaz, hogy többen vásároljanak náluk benzint, olajat, és nagyobb legyen a profit.
Mindegyik háborúban sérül a bioszféra, az élővilág, az élőhelyek. Nem csak a házak, gyárak, vasutak, erőművek, víztározó gátak, infrastruktúra sérülnek. Az is, amire épültek, vagy mellettük van. Erre rendkívül jó példa a Fekete-tenger élővilága, azon belül is a delfinek. Három őshonos delfinfaj él ott, a közönséges delfin, a palackorrú delfin és a barna delfin. Az ukrán-orosz háború kirobbanása, 2022. év óta az egész tengeri ökoszisztéma durva behatásoknak van kitéve és olyan 50 ezer delfin elhullott. Az eldurrogtatott lőszerek, felrobbantott hajók, rakéták, drónok, kifolyt üzemanyagok mind szennyezőek. A tengeri hadviselés, a szonárok hangja is ártalmasnak bizonyul. Közvetlenül is pusztulnak a lövedékektől, szennyező olajtól, akár éhségtől, vegyi anyagoktól. De közvetetten a különböző szonár hanghatásoktól elveszítik a tájékozódásukat, és nem találják a táplálékot vagy éppen a partra sodródnak.
Ez a hadihelyzet. De van lehalászás, egyéb tengeri, vagy szárazföldi tevékenység, amely szintén veszélyezteti őket. Eddig csak a delfinekről volt szó. Mellettük a rengeteg víziállat és szárazföldi állat is.
Így kénytelenek vagyunk elismerni, hogy ezek a tevékenységek egy idő múlva visszahullanak a fejünkre. Az emberek élettere is sérül, a táplálkozása, lakhatása, élelmezése is. Lehet ügyesen logisztikázni, szegényebb országokra, emberi csoportokra átterhelni minden jólét károkozását. De egyszer ez a lehetőség is elfogy. Már most is látszik, ahogy a háborúkban fogy az ember. De látszanak az új betegségek, baktériumok és vírusok is. Ahogy a környezet károsodik, változik, úgy változik az élet. Nem lesznek igazak az eddigi szólásokban is megörökített emberi megfigyelések. Ha aszályos a vidék más élőlények telepednek meg. Változik az emberi életforma is.
Először a természet szenvedi meg az embert. Azután az ember együtt szenved a természettel. Ez elkerülhetetlen.
Mikor az emberről beszélek, akkor minden kontinens és óceán lakóiról beszélek. Már szinte nincs is olyan terület, amely ember által érintetlen lenne. Tehát mindent a befolyása alá von. Ugyanakkor ez a minden befolyásolni is fogja. Ahogy tekintünk Isten teremtett világára, úgy tekint vissza ránk némi csúszással. Ahogy nincs érintetlen terület, úgy nem lesz érintetlen ember sem. Még azok is, akik oda akarnak figyelni az élőhelyükre, környezetükre. Mert a többiek tevékenysége őket is sújtani fogja. Limitált a földi megélhetés az emberek számára. Ezt a limitet beállítja a teremtett világ.
Honnan tudta mindezt Pál, amikor a Római levélben a teremtett világról ír?
19 Mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését. 20 A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önként, hanem annak akaratából, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, 21 hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. 22 Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig. – Róma 8.
(Fotó: Fornapusztai Bölényrezervátum)