„Az olyan egyház, amelyben az isteni tiltakozás nem talál emberi kifejezésre, ennek a világkorszaknak a kifejezésévé vált. Itt lesz igazában nyilvánvaló, hogy mi az ellenállás… ti. a bálványimádás elleni ellenállás, az ellen a kísérlet ellen, hogy bennünket és világunkat, kultúránkat és egyházunkat istenítsük. Az ilyen magatartás ellen való ellenállás a legnehezebb, amit az embertől kívánni lehet. Ez olyan nehéz, hogy mindazok, akik az Ótestamentumban próféták voltak, a reformátorok és minden időben a tévhit ellen harcolók megkísérelték, hogy ettől a feladattól megszabaduljanak. Ez szinte a legnehezebb dolog az ember számára. Kritikusnak és lázadónak lenni könnyű dolog, de nagyon nehéz senkihez és semmihez nem alkalmazkodni, nemegyszer a saját képünkhöz sem, és így hirdetni a bálványimádás elleni ítéletet- nemcsak azért, mert bátorság kell ahhoz, hogy a szenvedéssel és mártíriummal teli életet éljük, hanem mert kitesszük magunkat annak a veszélynek, hogy igazságtalanok vagyunk.”
Paul Tillich: Religiöse Reden. III. 1964. 139. 1.
Szemlézte: Soós Szilárd (Fotó a PIXABAY oldaláról)