Site icon Meg van írva

Az önazonosság bátorsága. Néhány szó Novák Katalin beiktatásáról

Novák Katalin tegnapi beiktatása számomra – s azt hiszem, nem vagyok egyedül – egészen különleges személyes élményt és történelmi tapasztalatot nyújtott. Nem emlékszem ugyanis olyan köztársasági elnöki beiktatási ceremóniára, amely egy templomban kezdődött volna, s amelyen keresztény és zsidó közösségek vezetői, a kulturális élet ismert szereplői együtt kértek volna áldást Magyarország elnökére. Mindez pedig történt a budapesti Kálvin téri református templomban. Mint erre Balog Zoltán püspök rámutatott, „ehhez Novák Katalin igényére és bátorságára is szükség volt”.

Nos, Novák Katalin bátorsága ezúttal abban állt, hogy felvállalta református kereszténységét, mégpedig egy olyan állami eseményen és egy olyan tisztségben, amely eseményen és amely tisztségben az ügyeletes vélekedés szerint illene semlegességet mutatnia. Mert való igaz, Magyarország köztársasági elnöke minden magyar állampolgár elnöke, függetlenül attól, hogy ki milyen világnézeti/vallási csoporthoz tartozónak gondolja magát. Egy formális logika mentén könnyen adódhat ebből az a következtetés, hogy az elnöki intézmény képviselőjével összeegyeztethetetlen bármiféle személyes világnézeti/vallási meggyőződés, a hovatartozásnak még csak a jelzésszerű kinyilvánítása is, mert hiszen az úgymond kirekesztő.

Számomra ez az istentisztelettel kezdődő beiktatás azért volt történelmi élmény is, mert szimbolikus módon kimondta, hogy egy állam nem akkor lesz semleges, befogadó, nyitott, ha annak tisztségviselői letagadják, elrejtik személyes önazonosságukat, hanem éppen fordítva, a személyes önazonosság felvállalása válik a sokféleség elfogadásának az alapjává.

Úgyhogy nyugodjon meg mindenki, aki esetleg úgy értelmezte volna, hogy a tegnapi elnöki beiktatás felülírta volna állam és egyház szétválasztásának az elvét, avagy a régi felekezetközi versengések új fejezetét nyitott volna meg. Egyszerűen arról van szó, hogy Magyarország új köztársasági elnöke történetesen református keresztény, aki ezt nyíltan fel is vállalja. Mint ahogyan felvállalja magyarságát is.

Nem attól lesz a világ egységesebb, emberibb, ha minden hagyományközösség felszámolja önmagát, valamiféle soha nem létezett világnézeti semlegesség nevében, hanem pont fordítva, a hovatartozások felismerése és elismerése teremtheti meg a békés sokszínűség alapját.

Novák Katalin, Magyarország új elnöke istentiszteleten mondta ki, hogy ő keresztény és magyar. Ez az önazonosság bátorsága. S hogy ennek kimondásához ma bátorság kell, az nem csak az új elnökről szól, hanem arról a világról is, amelyben nekünk, magyaroknak Isten kikutathatatlan akaratából élnünk adatik.

(Fotó: Balog Zoltán püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke megáldja Novák Katalin köztársasági elnököt. MTI/reformatus.hu/Bruzák Noémi.)

Exit mobile version