A böjt az emberiség egyik legrégebbi gyakorlata, amely egyszerre jelent testi és lelki megtisztulást. Szinte minden nagy világvallásban megtalálható: a keresztyén nagyböjt, a muszlimok Ramadán időszaka vagy más hagyományok mind a hit elmélyítését és az önfegyelem gyakorlását szolgálják.
Sokan nem is gondolnák, de a testi egészség és a lélek állapota szorosan összefügg. A modern pszichoszomatikus kutatások rámutatnak, hogy sok fizikai betegség mögött lelki vagy érzelmi okok is állhatnak. A stressz, a félelem, a szorongás vagy a belső konfliktusok hozzájárulhatnak például a szív- és érrendszeri problémákhoz, emésztési zavarokhoz vagy az immunrendszer gyengeségéhez. Éppen ezért a testi egészség megőrzése mellett a lelki egyensúly megtartása, a hit és a belső megtisztulás is kiemelten fontos. A böjt lehetőséget ad arra, hogy ne csak a testünket, hanem a lelkünket is megtisztítsuk, és ezzel közvetve támogassuk fizikai jólétünket.
A vallásokban a böjt elsődleges célja a lelki megtisztulás és az Istennel való kapcsolat elmélyítése. A keresztyén gyakorlatban a nagyböjt időszaka a bűnbánat, az önvizsgálat és a hit megerősítésének ideje. Református egyházunk nem ír elő kötelező böjtöt, de buzdít mindenkit a saját böjti gyakorlatának kialakítására, melynek során önként megtartóztathatja magát az ember valamitől egy-egy magasztos cél érdekében, ami a lelkének ápolására, Isten és a felebarát szolgálatára irányul. Nem a dátum, nem az óra a fontos, hanem a lelkület. A lemondás gyakorlata így mindenki számára személyes döntés, ami az önfegyelem erősítését, a belső béke megtalálását és Isten akaratának jobb megértését szolgálja.
A böjt során a lemondás gyakorlása ugyanis segíti az önfegyelem kialakulását, és lehetőséget ad arra, hogy tudatosabban figyeljünk belső állapotunkra. Az elmélyült imádság közben kapcsolat jön létre Isten és az ember között, ami segít felismerni lelki problémáinkat, félelmeinket, belső konfliktusainkat és csökkenteni azok testi hatását. Van példa közösségi böjtölésre is, amikor az együttes vállalás és az imádkozás erősíti az összetartozást és támogatja az egyén lelki fejlődését is. Az Istenhez közeledés nem csupán a rituálékról szól, hanem a mindennapokban való tudatos jelenlétről és a jó cselekedetek gyakorlásáról is. A böjt segíti a szeretet, a megbocsátás és a türelem gyakorlását, amelyek mind hozzájárulnak a lelki egyensúlyhoz és közvetve a testi egészséghez is.
Hadd soroljak fel néhány bibliai példát, melyek jól szemléltetik a böjtölés sokszínűségét. Jézus Krisztus szolgálatának megkezdése előtt 40 napig magányosan böjtölt a pusztában, ahol győzött a kísértések felett, miközben az Istennel való közösségben az előtte álló hároméves szolgálatra készült fel. Mózes két alkalommal is 40 napos böjtöt tartott a Sínai-hegyen; először, amikor átvette a Tízparancsolatot, másodszor pedig a nép bűneiért böjtölt közbenjárásként. Amikor Eszter királyné népét pusztulás fenyegette, háromnapos teljes böjtöt hirdetett (evés és ivás nélkül) minden zsidó számára, mielőtt a király elé járult volna, hogy megfelelő spirituális támogatással a háta mögött tudja elvégezni közbenjáró szolgálatát. Dániel próféta egyfajta „részleges böjtöt” tartott (nem evett húst és nem ivott bort) három héten át, miközben Isten kijelentésére várt. Ninive minden lakója Jónás próféta szavára állataival együtt böjtölt a bűnbánat jeleként, hogy elkerüljék Isten ítéletét. A korai egyházban az apostolok gyakran böjtöltek és imádkoztak, mielőtt fontos döntéseket hoztak vagy vezetőket választottak ki a szolgálatra. De például Ézsaiás próféta azt hangsúlyozza, hogy az „igazi böjt” az önzéssel való szakítást és a rászorulók megsegítését is magában foglalja.
Bármi is legyen a kiváltó ok, a böjt alatt az ember félreteszi testi vágyait és figyelmét Istenre, a lelki célokra és az Ő akaratára fordítja. Ez a tudatos önmegtartóztatás nemcsak intenzívebb istenélményt adhat, de csökkentheti a belső feszültséget, oldhatja a stresszt és hozzájárulhat a testi betegségek kialakulásának megelőzéséhez. A test és lélek harmóniája együtt teremti meg az EGÉSZséget, amely hosszú távon kiegyensúlyozottabb és boldogabb élethez vezet.
Egy képpel élve a böjt az életben olyan, mint egy ajtó a sötét szobában. Tudatos erőfeszítést igényel, hogy megkeressük, megfogjuk és lenyomjuk a kilincset abban a reménységben, hogy az ajtó kinyitásával megtaláljuk az utat a fény, a lelki megtisztulás, a belső béke és Isten közelsége felé. Minden lépés, minden erőfeszítés önmagunk legyőzésével efelé visz közelebb, miközben megtapasztalhatjuk Isten gyógyító, gazdagító és útmutató jelenlétét.
