A böjt nézőpont kérdése – zárhatnánk rövidre a beszélgetést korunk nagy kísértésével. Manapság minden nézőpont kérdése, és hazug módon minden nézőpont elfogadandó, helyben hagyandó. Kivéve a Bibliáé és az arra hivatkozó keresztyénségé. Már szinte minden egyházi fogalmunkat használja a világ, csak éppen kirámolva belőle az eredeti tartalmat, és belegyömöszölve saját elgondolását.
Azt tapasztalom, hogy a böjt trendi manapság. Böjtkalauzok, böjti receptek, böjti wellness ajánlatok, böjti jóga csoportok hirdetései bukkannak fel az interneten. Ugyanakkor fogyókúrává, méregtelenítéssé zsugorodott a böjt. Mosolyra húzta a számat, amikor laktató húsmentes ételeket ajánlottak böjt idejére. Pont a jóllakás kerülendő, de azért köszi a tippet! Szóval a böjtölők java csak a testre koncentrál. Szó sincs olyan értelemben lélekről, ami Isten Lelkének erejére szorul a megtisztuláshoz. Élettani hatásokról beszélnek, de lelki változásokról nem. Jógával mixelik, de bűnbánattartásról hallani sem akarnak.
Számomra a böjt Istenbe vetett hit kérdése. Hit nélkül diétáról, egészséges táplálkozásról lehet csak szó, de böjtről nem. Pedig sokkal gyakrabban kérdeznek meg dietetikusokat a böjtről, mint lelkipásztorokat. A böjt különleges lelki síkkal bír. Nem hűtőszekrény kérdése. Jóllehet egy nyomorulttá tévő betegség miatt számomra (szélmalom)harcnak tűnnek a napok glutén, cukor, fehérje, olajosmagvak nélküli életemben, ezt a megvonó jellegű táplálkozást mégsem sorolom a böjt közé. Mert a puffasztott rizsszeletes, szobabicikliző napjaim nem tartoznak a böjthöz, az csupán időnyerés a földön. Böjt az, amikor végig gondolom, kitől kell bocsánatot kérnem, és meg is teszem. Böjt az, amikor Isten társaságában Zákeusként felismerem, majd felfedem, és végül jóvá is teszem a vétkemet. Ez az igazi kínlódás, és nem az, hogy nem ehet húst az ember. Összeszedni minden erődet, odaállni a másik elé, bocsánatot kérni tőle – akár négyszer is. Zákeusnál maradva: legyen világos, hogy nem csupán lelkesedés az az ő esetében, hogy négyszeresét fizeti vissza annak, amit kizsarolt másoktól. A négy egy bibliai mérce, a jóvátétel száma. Isten akaratának komolyan vételét fejezi ki Zákeus azzal, hogy hajlandó fizetni négyszeres szorzót használva. Így történt Dávid király esetében is, aki nem pénzzel, hanem utódai miatti fájdalmával törlesztett. Ugyanis Salamon az ötödik gyermeke, aki végül trónra kerülhetett. Betsabé első fiát, majd Absolont, Amnónt és Adonijját el kellett temesse, sirassa, gyászolja és engedje. Mindezt azért, mert ő elvette szeretője férjének életét. Ezeket a gyászos és kínos helyzeteket, mint következményt elviselte és elhordozta Dávid, miután mélyen szembenézett önmagával, eget rengető bűnével.
Jó-jó, mondhatnád, Zakariás a legnagyobb kormányzati csaló volt, Dávid meg parázna és gyilkos, de én nem csalok, nem hűtlenkedek, nem oltom ki más életét. Tehát nem szorulok böjtre és négyszeres szorzóra. Hm. Valóban? Minden gondolatod, beszéded és cselekedeted patyolat tiszta volt? Ha így gondolod, akkor leginkább te szorulsz rá arra, hogy világosan felismerd álszent gondolkodásodat, és megtisztulj tőle.
Istennek az a böjt tetszik, amelyikben az imádság egyre nagyobb teret nyer, és amelyik cselekszik. Nem a lemondás, hanem a megzabolázás és jóvátétel az igazán hangsúlyos benne. Készen állsz-e négyszeresen megbánni, megszenvedni, jóvátenni és megszolgálni azt, amivel Istent megszomorítottad, és ami téged is mardos? – rágódjunk ezen böjt idején!
