Hogy ki az erős és ki a gyenge, az sok nézőpontból megállapítható, koronként, kultúránként és értékrendszerenként is változik.
A mi korunkban az az erős, akinek többje van. Több mindene és mindenből több. Erős vagy, ha meghaladtad a régit, erős vagy, ha többet tudsz felmutatni, mint mások. A több az szép, az emelkedés, az erő és hatalom.
A kevés viszont gyenge. Gyenge a deficites, lefelé tart, jön a padló, aztán vége, nem tud felállni. Gyenge az is, aki stagnál, hiszen egy helyben topog, nem tud semmit sem felmutatni. Gyenge, aki elveszít, aki elenged, aki lead, aki lemond. Erős, aki még többet birtokol: több cím, több feladat, több poszt, több díj, több profit.
Úgy alakult, hogy újra tanulok és a tananyag része Szent Benedek Regulája is, ami tulajdonképpen a bencések szervezeti és működési szabályzata a hatodik század óta. Az egyetemes kereszténység értékeinek része ez a vékony könyv, reformátusnak is tanulságos olvasni. Ebben a regulában találtam egy különös meghatározását erősnek és gyengének.
„34. EGYENLŐEN KAPJÁK-E MINDNYÁJAN A
SZÜKSÉGESEKET?
34.1Úgy, ahogy írva van: „Mindenegyesnek annyit osztottak
ki, amennyire kinek-kinek szüksége volt” (ApCsel 4, 35).
34.2Nem azt mondjuk ezzel, hogy személyválogatás legyen – ettől. Isten mentsen -, hanem hogy tekintetbe kell venni a gyöngeségeket.
34.3Aki kevesebbre szorul, adjon hálát Istennek és
ne szomorkodjék, 34.4akinek pedig többre van szüksége, alázza
meg magát gyöngeségéért és ne bizakodjék el, hogy
könyörületességből többet kap. (…)”
Tótágast áll a XXI. század, ez a kolostor mikrovilágát szabályozó indoklás ellentéte annak, ami körülöttünk folyik. Ki is a gyenge? Akinek többre van szüksége, ahhoz, hogy éljen. Ki az erős? Az, akinek kevesebb is elég. Értjük?
Persze, a kevesebb lehet hiány, amit be kell tölteni, lehet nélkülözés. De legtöbbször nem az, hanem csak a másikhoz képest mutatkozik meg a kevés. A több az gyengeség, üzeni az ezerötszáz éves szöveg, pótlék, önigazolás, elbizakodottság.
Tanulhatunk belőle? Igen, jobb szemléletet. És azt, ami mögötte van. Hogy van olyan, hogy elég. Mert valójában erről van szó: minél kevesebb elég a békességedhez, annál erősebb vagy; minél több kell, annál gyengébb.
A mögöttünk lévő kor elfelejtette azt a szót, hogy elég. Az a kor, amibe tartunk, valószínűleg újra meg fogja tanítani, de keserű leckék után. Hallgassunk azokra, akiknek van tudásuk, tapasztalatuk, akik tanácsot tudnak adni. Például arról, valójában ki az erős és ki a gyenge. Főleg, ha része az életünknek Isten.