„ …az Ige nem állítható egy sorba semmiféle emberi, szellemi, történeti, vagy természeti valósággal, hanem mindig Isten saját szava, tette és titka marad, mert az Ige végeredményben nem más, mint maga az önmagát kijelentő Isten, aki a kijelentésben, a Szentírásban és az igehirdetésben, tehát az Igének mind a három alakjában a maga módján, a maga szabadsága és irgalmassága szerint ismerteti meg magát velünk: az Atya a Fiú által Szentlelke hatalmában. Azért a teológia sohasem „rendelkezik” a maga tárgyával, hanem a tárgya – a beszélő Isten maga! – rendelkezik vele.” (részlet – Nagy Barna, Mit tanultam Barth Károlytól? = Magyar református önismereti olvasókönyv, szerk. Németh Pál, Bp., Kálvin kiadó, 1997.)
Szemlézte: Soós Szilárd