Pál apostol a Galatákhoz írott levelében arról beszél, hogy csodálkozik azon, hogy a kisázsiai gyülekezet tagjai olyan könnyen más evangéliumhoz pártoltak. (vö. Gal. 1:6) Joggal vetődik fel a kérdés: Létezik más evangélium Jézus Krisztus evangéliumán kívül? Sajnos igen, nem is egy. Az emberiség története tele van világboldogítókkal, el egészen napjainkig, mikor is az interneten 9999 Ft-ért előbb-utóbb minden bajra, kellemetlenségre találhatunk orvosságot. Most azonban ne ezeket kutassuk, ne a külső, ún. világi evangéliumokra gondoljunk, hanem azokra, melyek nagyon is egyházisasnak látszanak. Sajnos itt is nagyon széles a választék. Most 5 ilyen más evangéliumra szeretném felhívni a figyelmet.
- A siker evangéliuma
Nagyon népszerű formája ez az evangéliumnak, melyet azért hirdetnek egyesek, hogy az anyagelvű társadalomhoz, emberi elvárásokhoz jól illeszkedjen a keresztyénség. Ennek az evangéliumnak az az alapelve, hogy Isten meg akar áldani téged, ezért csak csupa jó dologra számíthatsz tőle, ha hiszel benne, ha követed őt. Ugye milyen jól hangzik! Részigazságot is tartalmaz, lehet szép igéket citálni hozzá.
De van vele egy kis probléma. Méghozzá az, hogy nem hajlandó foglalkozni, mert nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a keresztyének életében is van szomorúság, van szenvedés, és van halál. Amikor Jézus arról beszél, hogy aki utána akar menni, az vegye fel a keresztjét, ezzel nem a nehézségek nélküli életre utal. Sőt, csak a keresztünk felvételével, a nehézségek, áldozatok vállalásával lehet követni Őt.
Persze ezt az egész szenvedés problémakörét a nagyon sokaknak tetsző siker evangélium követei elintézik annyival: „Higgy jobban! Majd ha igazán hiszel, elmúlik minden baj. Ha igazán hiszel, akkor minden rendben megy az életedben.” Ezzel viszont több kárt, mint hasznot okoz: Nemcsak, hogy ott hagyja az amúgy is padlóra került, segítségre, együttérzésre szoruló embert a maga bajával, hanem még bele is döngöli jobban a földbe.
- A biznisz evangélium
A biznisz evangélium magában foglalja azt az elképzelést, hogy leülhetünk az Úr Istennel, mint egy üzleti partnerrel, és különböző tranzakciókat bonyolíthatunk le vele a mi van neked, mi van nekem, mi kell neked, mi kell nekem elvek mentén. Ebben az evangéliumban a lényeg valahol az, hogy ha te adsz valamit Istennek, Ő ezt valamilyen formában visszafizeti, valamit kapsz cserébe.
Sokszor tetten érhető ez az imaéletben. Elmondok egy imát, és várom az ellenértéket. Mint az italautomata előtt. Bedobom a pénzt és várom a hideg üdítőt. Ha nem adja ki azt, amit akarok, mérges leszek, elkezdem ütögetni, esetleg jól belerúgok, vagy egyszerűen csak otthagyom. Ráadásul megfogadom, hogy soha többet nem megyek oda hozzá, míg meg nem javítja valaki. De ez a biznisz evangélium van annak a gyakorlatnak a mélyén is, hogy minél többet adakozom az egyháznak, Isten ügyének, akkor annál áldottabb leszek. Mintha csak cinkosan felkacsintanánk, miután megtörtént a befizetés: „Uram, most te jössz, hiszen én épp most tettem le valamit az asztalodra.”
Egy apróságot felejt csak el, aki ehhez az evangéliumhoz pártol: mi nem tudunk Istennel üzletelni. Egyszerűen nem vagyunk egy súlycsoportban. Teremtő és teremtmény nem egy kategória. Hogy is mondja Ézsaiás? „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az ÚR. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak utaim a ti utaitoknál, és gondolataim a ti gondolataitoknál.” (Ézsa. 55:8-9)
Ahhoz, hogy létrejöjjön a megállapodás, kell, hogy mi is ajánlani tudjunk valamit Istennek. De igazából semmit nem tudunk ajánlani. Egyik szép énekünk így fogalmaz: „Jövök semmit nem hozva, keresztedbe fogódzva, meztelen, hogy felruházz, árván, bízva, hogy megszánsz”. „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek, hit által és ez nem tőletek van, hanem az Isten ajándéka.” (Efézus 2:8)
- A lightos evangélium
Van sajtból, vajból, üdítőkből, joghurtból és sokféle más termékből ún. light (könnyű, könnyített) verzió. Egyikből a zsírt, a másikból a cukrot, a harmadikból valami mást vonnak ki, vagy csökkentik a mennyiségét, vagy valami mással helyettesítik. A lényeg, hogy úgy néz ki, mint az eredeti, olyasmi az íze is, de mégsem az. Általában nagyon egészségesnek szokták feltüntetni ezeket az árukat, nagyon divatosak is, de mára a többségükről kiderült, hogy sokszor az eredetinél többet árt. Az evangéliumnak is megvan a mindenkori lightos/könnyített verziója attól függően, hogy mikor mit vonnak ki belőle, vagy próbálnak valami mással helyettesíteni. Hol Isten igazságát, hol szeretetét, hol Jézus isteni voltát, hol az áldozatot, hol bizonyos teremtési törvényszerűségeket, meghatározottságot. Hol a hagyományok vették át az uralmat, csökkentve a Bibliai tekintélyét. Hol az igazi, jobbítani, elveszni nem hagyó szeretetet cserélik le valami szirupos öleljünk a keblünkre mindent és fogadjunk el mindent érzéssel.
A lightos evangélium szerint, amíg jól érzed magad, amíg nem bántasz senkit, nem számít mit mond a Biblia, csak csináld nyugodtan. Ez az evangélium nem követel meg túl sokat, egy kis adakozást, hetente egy – másfél óra odaszentelése Istennek és rendben is vagyunk. Isten igénye, elvárása úgyis mindenben hozzád, akár a hangulatodhoz, az érzéseidhez vagy épp a vágyaidhoz igazodik.
De jó, ha tudjuk, hogy Isten nem azért van, hogy bennünket szórakoztasson, hogy minden tettünket igazolja, hogy mindig jól érezzük magunkat. Nem Ő van értünk, hanem mi vagyunk érte. Jól értsétek: Isten színe előtt egyszerűen bűnös emberként nem érezhetjük felhőtlenül jól magunkat. Szentsége, tökéletessége előtt annyira látszik a mi esetlenségünk, tökéletlenségünk, sok-sok céltévesztésünk. Ha az ő igazságára tekintünk, úgy érezhetjük magunkat, mint Ézsaiás, aki azt mondja, Jaj nekem, elvesztem, mert látták szemeim a Seregek Urát. Ne felejtsük, hogy amit az Úr adott nekünk, az nem a 10 javaslat, hanem a 10 parancsolat. Azon mérve magunkat csak – ahogyan a régiek mondták – orcánk pirulása lehet a miénk. Jézus áldozata nélkül még a tekintetünket sem emelhetjük fel rá. De Isten mentő szeretetének hála, felnézhetünk a Golgotára.
Testvéreim, a lightos evangélium, a bármit teszel, mi úgyis szeretünk, az érezd jól magad, a kövesd a vágyaidat evangélium, a könnyű evangélium oda vezet, hogy nemcsak az evangélium, de mi magunk is könnyűnek találtatunk a végső elszámolásnál.
- A függetlenség evangéliuma
Az evangéliumnak ez a verziója azt mondja, hogy nyugodtan lehetsz a magad módján keresztyén, nézheted a partvonal mellől, kívülről, hogy küszködik az egyház, a gyülekezet, keresztyén testvéreid a világon. Neked nem kell ebbe belefolynod, nem kell felvállalnod egyik közösséget sem. Járj ide is meg oda is, élvezd ki mindenhol azt, ami számodra kedves, élvezetes, jó, amit egy-egy keresztyén gyülekezet, felekezet, közösség adni tud neked minden elkötelezettség, minden „nem szeretem” nélkül.
Jézust mindig is nagy sokaság vette körül, de nagyon kevesen vállalták az elköteleződést, kevesen kiáltottak hozzá, érintették meg, vagy hagyták, hogy Jézus gyógyítón megérintse őket. Kevesen szolgáltak neki. A többség inkább szemlélődött, független maradt.
Csupán szemlélődve, bármiféle elköteleződés, áldozatvállalás nélkül nincs élet, nincs meg az élet teljessége, és nincs örök élet sem. Ha lehetett volna megváltás teljes elkötelezettség, teljes odaszánás nélkül, Jézus nem adta volna életét a keresztfán.
- Az automata bocsánat evangéliuma
Sokan gondolják és hirdetik – akár kimondva akár kimondatlanul –, hogy ha előbb nem, a végén Isten úgyis mindent megbocsát. Bármit teszünk, ha megvalljuk, ha azt mondjuk bocsánat, akkor ezzel már minden rendben van. Elmondunk egy imát, aztán ott folytathatjuk, ahol abbahagytuk ügyleteinket. És ez a folyamat végtelenített. Mondhatni tudatosan játszunk rá a bűnbocsánatra: Istennek az a dolga, hogy mindig, mindent megbocsásson.
Érdekes, hogy a Jézus elé megkövezésre odaráncigált házasságtörő nő történetét általában ott be szoktuk fejezni, hogy az Úr megbocsát neki. Ez megsimogatja a lelkünk, és vigaszt, bátorítást ad. A „Menj el, és többé ne vétkezz!”(Jn.ev. 8:11) jézusi figyelmeztetés meg lemarad, mintha ez nem lenne része a megbocsátás folyamatának. Nem csak bevallani kell a bűnt, ami előbb-utóbb úgyis nyilvánvalóvá válik. Amíg szívből nem fájlaljuk azokat, amíg minden erőnkkel és a Szentlélek segítségét kérve nem igyekszünk azon, hogy többet ne forduljanak elő, nem próbálunk változtatásokkal valamit tenni ellenük, addig minden bocsánatkérés csak a száj és nem a szív produkciója, és csak egy nagy önálltató színjáték az egész.
Lehetne még folytatni a „más evangéliumok” sorát, melyek időről időre felbukkannak az egyházban vagy attól függetlenül. Ne feledjük, hogy ezek – bármennyiszer is emlegetik Isten vagy Jézus nevét – sosem válnak igazi, életadó örömhírré. Féligazságaik sosem hordozzák annak teljességét. Az igaz evangélium megbékéltet Istennel, megszabadít a bűntől, és az örök életre vezet Krisztus keresztje által.
Nincs siker evangélium, mely csak jót, és minden létező jót garantál számodra az életben. Nincs lightos, könnyű evangélium sem, mert az élet kemény helyzetek elé állít, olykor nehéz válaszokat követel. Nincs biznisz evangélium, Istennel nem üzletelhetünk – amit tőle kapunk, azt ajándékként fogadhatjuk csak el. Nincs független evangélium, nincs kényelmes kívülállás, csemegézés közösségek, tanok, egyházak kínálatából. Nincs automata bocsánat a szív változása nélkül. Az igazi evangéliumban a fókusz átkerül rólad az Úrra és testvéreid szolgálatára. Maradjunk meg hűségesen az igaz evangélium mellett, akkor is, ha egyháztól függetlenül, vagy akár az egyházban is egyre színesebbé válik a „más evangéliumok” palettája.