Amúgy ez egy elég cuki név, nekem gyerekkorom Mikrobi mesehősét juttatja eszembe. A görög ábécé 15. betűje gurult be hozzánk így advent közepén. Egy ismerős megszólított az utcán, hogy tudom-e, hogy Omikron már Magyarországon van. Másvalaki telefonon hívott a hírrel. Lassan az egész világ újra megtanulja az ókor civilizációjában oly jól ismert hellén betűket.
Néhánnyal, főleg az elsőkkel: alfa, béta, gamma, delta, persze mind találkozunk az iskolában, többnyire matematika órán, például a mértani szögeknél, vagy fizikaórán a sugárzásoknál. Aki kijárta az általánost, az talán mind tudja, hogy a π (pí) az 3,14…
Méltán örvend közhasználatnak ez a már lassan háromezer éves ábécé, mely a kora-föníciai betűkészletből fejlődött ki és alapjául szolgált a cirill és a latin írásrendszernek. Több változata is élt az ókorban, a most használatos 24 betűs euklideszi ábécé a Kr. e. 4. században véglegesült. S bár napjainkban Görögországon és Cipruson kívül alig írják, a tudomány számos területén fontos szerepet játszik.
Talán emlékszünk, hogy mikor felbukkant 2019 végén az újtípusú koronavírus, még azokról az országokról nevezték el mutánsait, ahol azok először megjelentek. Az egy évszázaddal ezelőtti járványt, a spanyolnáthát is így kapták meg levakarhatatlan keresztgyereknek szegény spanyolok.
Az Egészségügyi Világszervezet azonban nagyon helyesen úgy döntött, hogy – az országok megbélyegzését elkerülendő – a görög ábécé betűivel jelölik a közbeszédben a kialakuló variánsokat. Így lett a brit, dél-afrikai, brazil és indiai mutánsok új neve az alfa, béta, gamma és delta. S most az újabb dél-afrikaié az omikron.
Olvastam persze összeesküvés-elméletes írást arról, hogy miért ugrottak át annyi betűt, hogy ennek az új névnek orvosi-manipulációs stb jelentősége van, ám az igazság egyszerűen az, hogy minden új variáns nevet kap, de csak a „veszélyesebbek” lesznek közismertek. Júniusban valójában már a iótánál tartottunk, és mostanra bizony már túljutottunk a görög ábécé felén.
Nekem a görög ábécé eddig egészen mást jelentett. A matek és fizikaórás emlékeket rég felülírta bennem a κοινη (koiné), mely az ókor végén az ógörög nyelv dialektusaiból kialakított egységes „közös” nyelv volt, többek között az Újszövetség görög nyelve is. Ezt tanultuk, használtuk öt éven át a teológián, és én sokszor előveszem ma is. Mikor a kis görög Újszövetségemet olvasom, szavak és mondatok futnak előttem és bennem, és már nem látok külön betűket.
Ám mégiscsak van az újszövetségi iratokban két hely, ahol külön önálló görög betűk válnak jelentőségteljessé! Ebből pedig talán a legismertebb a Jelenések könyve eleje és vége.
„Én vagyok az Alfa és az Ómega – így szól az Úr Isten – aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.” (Jel 1,8)
„Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.” (Jel 21,6)
„Íme, eljövök hamar, velem van az én jutalmam, és megfizetek mindenkinek… Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég. Boldogok, akik megmossák ruhájukat, mert joguk lesz az élet fájához…” (Jel 22,12-14)
Az alfa és az ómega a görög ábécé első és utolsó betűje. És itt, így együtt, nem egy vírusmutánst jelöl, hanem az az Isten nevezi így önmagát, aki a teremtett világ fizikai valóságának és benne az emberi történelemnek a kezdete és vége. Aki öröktől fogva volt és örökké lesz, túl tér és idő közben általa megteremtett dimenzióin.
Aki Mindenható, ura és alkotója a matematikai és fizikai és kémiai törvényeknek, parányi vírusoknak és végeláthatatlan galaxisoknak és az embernek is. Aki törvényt adott az engedelmes anyagnak a létre és működésre, és törvényt nekünk, engedetleneknek és törvénytipróknak is az életre. Aki minden létezőnek útra indítója, és eljön majd végét szabni az útnak.
Lehet szorongva vagy apatikusan gondolni rá, vagy akár negligálva, de vírussal vagy bármily egyéb módon: ez a lét véget ér. Nem tart örökké, nem, az nem mi vagyunk, hanem az Ő! Mégis, amikor az Alfa-Ómega, az ítélő lét-ura dörög felettünk, egyszusszal beszél nekünk az Élet vizéről, az Élet fájáról is. Melyekből inni és enni ad nekünk. Dehát mi ez a különös étel és ital?
„Jézus így szólt hozzájuk: Bizony, bizony, mondom néktek: ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok a vérét, nincsen élet tibennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem igazi étel, és az én vérem igazi ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az énbennem marad, és én őbenne.” (Jn 6,53-56)
Igen, ez az élet vize, az örökélet fájának gyümölcse, a Krisztus teste és vére, a Vele való létközösség, a Rá való szomjazás és éhezés. Akiben a végtelen és örök Alfa-Ómega belép a mi halálra ítélt omikronos világunkba, és begyógyítja az egész ábécé-rendbe szedhető nyomorúságunkat. Aki hisz Őbenne, ha meghal is, él. Ennyi.
Azt csak csendesen megemlítem végül, hogy van még egy görög betű, ami előjön az Újszövetség lapjain, Jézus említi meg. Ez a görögben a ióta, az arámi nyelvekben a jod, de mindenik írásrendben a legaprócskább betű.
„Mert bizony mondom néktek, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, egy ióta vagy egy vessző sem vész el a törvényből, míg minden be nem teljesedik.” (Mt 5,18)
Jézus itt arról beszél, hogy a létnek, az életnek Istentől kapott törvénye teljes és jó. Azt nem lehet átlépni vagy átírni. Aki Istenhez tartozik, az igyekszik megtartani, annak ez etalon és vezérfény, és Ő nem „progresszíven” érvényteleníteni, hanem teljességgel betölteni jött. Sőt, nekünk is, akiket a világ világosságának nevez, ezt megélni, tisztelni és szeretni, ennek engedelmeskedve világítani kell.
Omikronról sokat még nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy az eredeti alfához képest nagyon erősen variálódott, hogy sokkal gyorsabban terjed még a deltánál is, de talán sokkal enyhébb tünetei is vannak. Lehet, hogy beválnak a szakemberek tavalyi jóslatai, és a covid végül amolyan influenzaszerű vírussá mutálódik.
Nem tudjuk, így lesz-e, vagy jön még a pí, ró, szigma, tau, üpszilon, stb… De azt tudjuk és hisszük, hogy a görög ábécé betűinek jelen sorjázásai közben is az Alfa-Ómega gondviselő szeretetének oszlopai tartják a létet, és a pici Ióta nyüzsgi engedelmes-elevenné az életünket. Nekem ezek a betűk a vígasztalásom és reménységeim.
