A mesterséges intelligenciával naponként találkozunk. Használjuk akkor is, amikor nem is gondolnánk. Ha mobilozunk, fotót készítünk, már ott van. De ott van, ha szövegszerkesztőn gépelünk és automatikusan javítja a szöveget, vagy a hangot leírt szöveggé változtatja. Tehát nem csupán a ChatGP-re korlátozódik a terület. Mindenütt ott van. Már reklámozzák is, ahogy egy kisfiú az AI segítségével kapcsolatot hoz létre egy perui faluközösség és a saját faluja között, akik egy lámát küldenek ajándékba. A fordítást és mindent is az AI végez.
Sokféle megítélése van. Van jó, nagyon pozitív és bizakodó. Benne kell lenni és használni, fejleszteni és csinálni. Ez a jövő. Van, aki egy kicsit óvatosabb, és használjuk, de sohasem lehet tudni. És vannak, akik szkeptikusak. Azt mondják teljesen megváltoztatja a világot és lehet, hogy ki is hagyja belőle az embert. Hiszen már most mutat autonóm döntéseket, felülír parancsokat.
A mesterséges intelligencia „keresztapjaként” emlegetik a brit-kanadai Geoffrey E. Hinton Nobel-díjas informatikust. Ő azt mondja, hogy nagy hurráoptimizmussal létrehozták, pátyolgatták, fejlesztgették, és sokkal erősebb ütemben fejlődött és változik, mint azt előre tervezték, vagy látták volna.
„Korábban még soha nem kellett nálunk intelligensebb dologgal foglalkoznunk,(…) Hány példát ismerünk arra, hogy egy intelligensebb dolgot egy kevésbé intelligens dolog irányít? Nagyon kevés példa van erre. Vegyünk egy anyát és egy csecsemőt. Az evolúció rengeteg energiát fektetett abba, hogy a baba irányíthassa az anyát, de ez az egyetlen példa, amiről tudok…” Azért aggódnak a mesterséges intelligencia miatt, mert az embernél intelligensebb rendszerek létrehozása az emberi ellenőrzés kijátszásával egzisztenciális fenyegetést jelent.
„Ha csak a nagyvállalatok profitorientáltságára bízzuk, az nem lesz elegendő a biztonságos fejlesztéshez. Az egyetlen dolog, ami arra kényszerítheti őket, hogy több kutatást végezzenek, az a kormányzati szabályozás”
Hinton azt mondja (egyébként kilépett a Google mesterségesintelligencia-részlegéből, hogy mondhassa):
„Az MI nagyon hamar képes lesz helyettesíteni a legtöbb irodai dolgozót. (…) Akik adminisztratív, szabály alapú munkát végeznek, kezdjenek inkább kétkezi szakmákat tanulni.” Asztalos munkák, vízvezetékszerelés, kertépítés, tetőfedés, hegesztés, állattenyésztés. Mert az MI még mindig nem tud megszerelni egy csöpögő csapot vagy vakolni egy falat, ácsolni egy tetőt. Csupa olyan dolog, ami évezredekkel ezelőtt is feladat volt.
Az MI már most ír e-maileket, ellenőrzi a jogi szerződéseket, generál marketing szöveget, jobb elemzéseket készít, mint aki egész életében ezt csinálta.
Azt mondják a gépek sosem lesznek olyan kreatívak, mint az ember. Aztán meg látjuk, hogy az MI jobban tud logót tervezni, különböző írók stílusában verset, novellát, tudósok stílusában előadást írni, prezentációt gyártani és 0,3 másodperc alatt kitalál háromféle frappáns reklámszlogent, amit egy marketingcsapat 3 hét alatt hozna össze.
Demis Hassabis, brit tudós, a Google mesterségesintelligencia-részlegének vezetője, szintén Nobel-díjas. Ő inkább egy radikális változásról beszél és olyan világot vízionál, ahol „radikális bőség” uralkodik majd, első alkalommal az emberi civilizáció történetében. Ez orvosi áttöréseket, anyagtudományi és matematikai előrelépéseket ígér. Ehhez csak jó politikai döntések kellenek, hogy fair legyen az elosztás.
Az ipari forradalom évszázadokat ölelt fel, az AI-forradalom intenzívebb lesz, és évtizedek alatt megtörténik. Akár tízszer gyorsabb lesz és tízszer nagyobb a hatása. Kevés idő lesz alkalmazkodni.
A mesterséges általános intelligencia elérése már nem távoli jövőkép, az emberiség az AGI előtti civilizáció utolsó éveit éli.
Azonban vannak sötét oldalai is az AI-nak.
A mesterséges intelligencia térnyerése nem azt jelenti, hogy gazdasági és mindenféle hatalmat engedünk át azoknak, akik az AI-t irányítják?
Dezinformáció, deepfake (mélyhamisítás), munkahelyek, munkák megszűnése, óriási energia és vízfogyasztás. Mi van akkor, ha az AI úgy dönt, hogy feleslegesek az emberek és önállósítja magát és emberektől, emberi céloktól független döntéseket hoz. Ami neki jó, jövőbeli és nem érdekli alkotója.
Csak egy-két példa. Dr. Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója több helyen feltűnik AI által generált hamis marketing videókban, melyben „visszérkrémeket reklámoz” és egy honlapot, ahol megvehetik.
Elon Musk mesterséges intelligenciája, a Grok, Taylor Swift énekesnőről anélkül generált kompromittáló videókat, hogy arra bárki is utasította volna. Csak annyit adtak meg címnek, hogy „Taylor Swift a srácokkal bulizik a Coachellán”. Ebből deepfake pucér felvételek lettek, mert spacy előbeállítást választott a tesztelő.
Azt mondják, hogy az MI nem elveszi a munkát, csak azt, amit el lehet. Sokat el lehet venni. Az MI nem alszik, nem kér fizetésemelést, nem megy szabadságra, mindig elérhető (még).
Arra gondolok, hogy az emberi jellem, jellemtelenség az MI-t nyilván a másik ember feletti uralom megszerzésére fogja használni, mind gazdasági, mind háborús konfliktusokban. Erre is van már példa, az autonóm drónok használata az ukrán háborúban. Már maguk választanak célt. De még a tank helyett időnként a John Dear traktort robbantja fel. Bevallom az ember ősbűn története jár a fejemben, ahol az engedetlenség visszafordíthatatlan mélységekbe lökte az embert. Teljesen mindegy mit gondolunk az MI-ről. Azzá lesz, amivé lenni lehet. Most még csak mosolygunk. Azon is, ha valaki beszél erről. Sajnálom a következő generációkat, akiknek nem lesz esélye sem megismerni a régi életet. Az Istentől kapott életet.
