„Saját történetünk gyűlölettől megtisztított elmondása olyan bosszú, amely áldást oszt és kisimítja a világ arcán a szenvedés redőit.
Ezt műveli az irodalom vagy persze a művészetek általában. Az áldást hozó bosszú radikálisabb, mint az erőszakos. Semmiképpen sem keni el az igazságtevő elszámoltatás feladatát, sőt, megalapozza azt. Mégpedig azzal, hogy gyermekek nézőpontjából mondjuk el, hogy is néz ki valójában a világ, meg hát az ember szörnyűséges történelme. Ennél mélyrehatóbb bosszút el sem tudok képzelni.
Most, hogy erről beszélünk, eszembe jut édesanyám egyik visszatérő mondata, ami regényírás közben nem merült fel bennem, így a könyvbe sem került bele: Ha akarod látni, hogy a világ milyen állapotban van, akkor mindig a gyermekek nézőpontjából tekints rá.”
Visky András
Szemlézte: Soós Szilárd (Fotó: Szajki Bálint)