Site icon Meg van írva

Utolsó

Azt mondják a világi emberek, hogy két dolog biztos csak az életben: a halál és az adó. Az adóról sokat nem lehet mondani, mint azt, hogy van. A halál és a halál közeli állapot inkább tud figyelemfelkeltő lenni. Vannak humoros, vagy tragikus idézetek, és életutat lezáró történések. Mostanában annyi helyen jártam, ahol híres emberek élete egy-egy eseményének állítottak emléket, hogy elkezdtem rákeresni, hogy a híres embereknek végül milyen élete is volt, és milyen volt a vége. Bár ha itt van helye az őszinteségnek, akkor leginkább egy megdöbbenés íratja velem ezt. Mégpedig Cicero élete és vége.

Róma és Nápoly között félúton Formiában úgy hívják a tengerpartot, hogy Spiaggia di Vindicio, ami annyit tesz, hogy a bosszú tengerpartja.  Nem túl bizalomgerjesztő a név. A part feletti legközelebbi település Cicerone, és nevét az ókori Cicero után kapta. Kr.e. 43. decemberében ezen a parton kapták el, és végezték ki Marcus Antonius katonái Marcus Tullius Cicerót. Egyes beszámolók szerint elvágták a torkát, és ügyetlenkedve, három csapással vágták le a fejét. A fejet később a római Fórumon egy karóra húzták fel, a levágott kezeit pedig a szenátus ajtajára tűzték ki. Ráadásul Fulva, Antonius felesége, kivágatta Cicero nyelvét és többször átszúrta hajtűjével, így állva bosszút az ellenük elmondott beszédeiért. Igazán politikája miatt került halállistára. Hiába volt kiemelkedő író, filozófus és szónok, akinek munkássága az egyetemes latin műveltséget és magát a latin nyelvet és római jogot is megalapozta. Szembeszállt a triumvirátusokkal időnként, és eljött a nap, amikor már nem volt bocsánat.

De Bohumil Hrabal halála sem mindennapos. Nekünk ismertebb könyvei aSörgyári capriccio, és a Szigorúan ellenőrzött vonatok, amelyekből Jiří Menzel rendezett filmeket. Kórházban kezelték. A 82 éves cseh író egy napon úgy döntött, megeteti az ablaka alatt lévő galambokat, ám túlságosan kihajolt, elvesztette egyensúlyát és kiesett. Öt emeletet zuhant és meghalt.
Kérdés-felelet:
– Melyik a legkedvesebb sörözője?
– Ahol nevetnek.

Grigorij Raszputyint, az orosz bővérű papot, 1916 december 16-án, egy vacsorán akarták meggyilkolni. Ciánnal mérgezett italt és ételt adtak neki. Majd mikor nem hatott, hátba lőtték. Majd felállt és el akart távozni, amikor halálra verték. Majd bedobták a Néva folyóba. Utólagos boncolás azt igazolta, hogy a halálát fulladás okozta.

Marie Antoinette (XVI. Lajos extravagáns felesége) különböző kijelentéseivel vált legendássá. Egyszer említették neki, hogy a nép éhezik, nincs kenyere, csak annyit válaszolt: „Akkor miért nem esznek kalácsot?” A francia forradalomban, 1793-ban, guillotine-ra küldték. A vérpadon véletlenül a hóhér lábára lépett, és az etikett szerint, tisztelettel bocsánatot kért tőle: „Elnézést, uram, nem szándékos volt.”

Humoros utolsó mondatok (fikció):

Milyen gázszag van itt… és milyen sötét… Gyújtok egy gyertyát!
Nyugi, értek a gombákhoz…
Szerinted hol lehet ennek az aranyos medvebocsnak a mamája?
Rendben fiúk, vége a tesiórának, dobjátok ide a gerelyeket!
Süsü te ittál! Lehelj rám!

Utolsó idők mondatai:

„Minden dolog mulandó. Komolyan törekedj a megváltásodra.” Buddha    

 „A menny felém fordult. Nincs bölcs uralkodó, és a birodalomban senki sem akarja, hogy tanítsam. Eljött a halálom órája.” Konfuciusz, a Kr. e. 5. század kínai filozófus

„Isten a legfelsőbb barátom” Mohamed próféta

Egyszer Marxot megkérdezték, hogy lenne-e utolsó szava. Arrogánsan válaszolt: „Az utolsó szó a bolondoké, akik nem beszéltek eleget.”

Winston Churcill utolsó szavai: „Unom az egészet.” Nem kell meglepődni, mert önmagáról így vallott: „A halálban a megsemmisülésre számítok. Materialista vagyok az ujjam hegyéig.”

Albert Einstein elutasította a halála előtti napon a műtétet: „Menni akarok, amikor akarok. Íztelen, hogy mesterségesen meghosszabbítsuk az életet. Megtettem a részem, ideje elmenni. Elegánsan csinálom.”

Leonardo da Vinci, olasz művész és tudós: „Megsértettem Istent és az emberiséget, mert a munkám nem érte el azt a minőséget, amilyennek lennie kellett volna.”

Michelangelo, olasz művész és költő vélekedése: „Még tanulok.”

Wolfgang Amadeus Mozart: „A halál íze az ajkamon… Érzek valamit, ami nem e föld része.”

Andrej Tarkovszkij filmrendező: „Itt az idő az új irányra.”

Heinrich Heine, német író és irodalomkritikus: Isten bocsásson meg nekem. Ez az ő munkaköre.”

Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, szerzetes: „Isten soha ne hagyjon el engem.”

Johann Sebastian Bach a feleségének a halála közeledtével: „Ne sírj értem, mert odamegyek ahol a zene születik.”

Jézus szavait, amelyek újból és újból megszégyenítenek és megragadnak, a végére hagytam:
„Jézus pedig így könyörgött: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! Azután sorsvetéssel megosztoztak ruháin.” Lk. 23, 34
„Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!” Lk. 23, 46
„Éli, éli, lámá sabaktáni, azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Mt 27, 46 „Elvégeztetett!” Jn 19, 30
Jézus szavai azonban nem az utolsók. Az utolsó mondatok, élethelyzetek keserédes környezetéből kivesznek minket, és áthelyeznek Isten világába, ahol megkülönböztetünk mulandót és örökkévalót. Az örökkévalóság szükségszerűségét és meglétét éppen a mulandóság igazolja. Jézus szavai erről tanúskodnak. Ahogy elvégeztetett Isten részéről az elmúlás, ugyanúgy beteljesíti az örökkévalót is. Felette nagy titok ez. De most elég tudni, hogy szeret.

(Fotó: Halottas lepedő,  A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei – Pannonia Reformata Múzeuma)

Exit mobile version