Napjainkban teljesült egy százéves hölgy meghökkentő álma, ami nélkül nem lett volna teljes az élete: egy cirkuszi késdobáló partnere lehetett, és köré záporoztak a kések. Jómagam bizton állíthatom, vígan meglennék százévesen enélkül. Legalábbis úgy, hogy még fele annyit sem éltem, mint ő, így gondolom. De ki tudja, mi lesz egykor majd fontos és vágyott dolog a számomra?
A vágyaink sokat változnak az évek múlásával, mert az érettségünk, a szükségleteink, a lehetőségeink mind-mind változnak. Nyilván egy gyermek számára egészen mást jelent a vágyott dolog kategóriája, mint egy felnőttnek. Másra vágyik egy fiú, és másra egy lány, sőt a gazdag és a szegény is. A vágya egészen más lehet a betegnek és az egészségesnek. S talán ez az a pont, ahol a legnagyobbat fordul velünk a világ. Amikor az egészségünk gellert kap, akkor lényegtelenné válnak a korábban elengedhetetlenül fontosnak tűnő dolgok. Autó – kuka. Futópad – kuka. Tengerparti nyaralás – kuka. Báli ruha – kuka. Maga a bál is kuka. Egyetlen dolog válik kinccsé, az idő, amit másokkal tölthetünk el.
Az időt, amiről bár tudjuk, hogy fogyó, mégis sokáig úgy kezeljük, hogy bőven van belőle. Nem is tudjuk ezt másként csinálni, mert nem élhetünk szüntelen aggodalommal, félelemmel, rettegéssel amiatt, hogy lesz-e holnap. De van egy pillanat, amikor világossá válik, hogy a földi létünk véges, és attól fogva nem folytatódik ugyanúgy az élet. Hanem a fogyó idő gazdagít bennünket, mert megtanít figyelni, hálásan értékelni, segíteni, józanabb ítéletet hozni, befelé és felfelé figyelni. Ezeket pedig nem kell feszülten csinálni, hanem lehet könnyeden, éppen úgy, mint a százéves hölgy, aki botja ellenére porondra lépett, és teljes bizalommal fogadta a felé repülő késeket.
A repülő idő valóságába Isten szava képes beavatkozni, és sarkából ki tudja fordítani a dolgokat. Értéktelenné, vagy éppen értékessé téve egy elképzelést, kivitelezést. Képes megállítani, visszafordítani, helyes irányba terelni. Pont úgy, mint közel háromezer éve Ámósz idején, amikor két súlyos, ugyanakkor felemelő igét üzent: keressetek és éltek. Isten ezt az ajánlatot adja a törvényt méreggé tevő embernek újra és újra. Mert miközben napvilágot lát az igény a jólétre, és lépések történnek a vágyak elérésére, közben kontrollnélkülivé válhat az ember. Saját kedvére fabrikál és módosít törvényeket, ahelyett, hogy Istenét tiszteletben tartaná és igazodna ahhoz.
