Megvan az ideje az eltépésnek, és megvan az ideje a megvarrásnak.
Aki azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! Megéltük az eltépést, mert egy elesett közülünk, egy, aki minket képviselt. Kárt vallottunk, és ez fáj.
A fájdalom, a csalódottság, a düh, szeretett egyházunkért való aggódás sokunkban a gyengeségünket hozta elő. Legyen intés számunkra is, vigyázzunk, el ne essünk.
A böjtben az erőtlenségünk megvallásának ideje van. Erőtlenek vagyunk az emberi tökéletlenséggel, tökéletlenségünkkel szemben. De jó tudni, hogy gyengeségünket lerakhatjuk az erős Isten elé. Bűnbánattal borulunk le, magasztaljuk Őt, és Ő felemel bennünket.
Megvolt az ideje a gyengeségünk megmutatásának, most már az erősségünk igazolásának ideje kell, hogy jöjjön. Mert a gyenge, megroppant, a világ felé elnémított egyháznak csak a Krisztus ellenségei örülnek. A világnak erős egyházra van szüksége. Krisztusban erős egyházra.
Az egyház „nagy barátai” és a diabolosz együtt dörzsölik a kezüket. Világi gyengeségen kapva az egyházat, világi reflexiókra késztetik, miközben az egyház, bár ebben a világban él, de a nemevilágit szolgálja. Nem a jószándék vezeti őket. Számukra csak az olyan egyház a jó egyház, ami nem lép túl a templom falain, de ha mégis, akkor hagyjon fel a nemevilági hirdetésével.
De nekünk a világban van küldetésünk. Ezért magunkra véve az intést, hogy esendőek vagyunk, erősödjünk meg Krisztusban. Ahogy mutatjuk gyengeségeinkben, úgy mutassuk erősségünkben is az erőt. Azt az erőt, ami gyámolítja az elesettet, a rászorulót, a kiszolgáltatottat. Mutassuk Jézus Krisztust. Ideje van a megvarrásnak, mert az eltépett vászon szakadásán át a farizeusok hangja erősödik fel: „Mester, utasítsd rendre a tanítványaidat!”
Húsvétra készülünk. Hosszú az út odáig. Ideje van a szólásnak: csak egyedül Jézus Krisztus a megoldás. Nem egy gyenge Úrhoz hívjuk az embereket, hanem az egyetlen, igaz, hatalmas, könyörülő Istenhez, aki bűneink ellenére még mindig szeret, felemel és megtart minket, és aki Jézus Krisztusban megigazított, megváltott bennünket. Erősödjünk a fényénél.
