Olyan sok ellenreakció övezte a vetítést, hogy ezzel szinte már ajánlották az Elkxrtuk című film megnézését, mert tudvalevő, hogy a negatív reklám is reklám. Szidták a rendezőt, a producert és a színészeket is. A kapitalizmus nagy hívei, a piacgazdaság hirdetői hevesen pocskondiázták pl.: Gubás Gabit, hogy milyen pénzéhes, és biztosan csak ezért játszotta el a filmbeli Dobrev Klára szerepét. Ezen kritikákban a legszebb az volt, hogy még nem is látták a filmet, de már véleményt formáltak róla. Mi ez, ha nem puszta előítélet és az ellenérdekeltség kifejeződése.
Nem egyszer fordult már elő, hogy egy-egy színészt azonosítottak a szerepével: pl. Karády Katalint a kémszerepei után kémnek gondolták, vagy Kulka Jánost, a Szomszédok teleregény orvosát gyógyításra kérték fel. De talán a „legszebb” példa a Rabszolgasors című sorozat főszereplője, Izaura (Lucélia Santos), kinek a felszabadítására még gyűjtést is szerveztek Magyarországon. Az, hogy ez csak egy film volt, és már mióta nincs is rabszolgaság, nem zavart különösebben senkit! ☺ (A mai napig van olyan tévécsatorna, amelyik ezen a néven fut, és romantikus filmeket sugároz.)
Az Elk×rtuk című filmet a baloldali sajtó propagandafilmként aposztrofálta, és az alkotás kapcsán az egész a demokratikus baloldal lejáratásáról beszéltek. Végképp nem ajánlják senkinek, hogy megnézze, és jöttek a jelzők szépen sorban… Ezzel szemben a jobboldali média felhívta a figyelmet, hogy a filmet az elhíresült „Öszödi beszéd” ihlette, és az azt követő események, történések megismertetése mellett érvelt. Ezeknek a pro és kontra érveknek hatására elhatároztuk, hogy megnézzük a filmet. Ugyanis nem szeretek a más szájával enni, és nem hiszek a megmondóemberek érdekeken alapuló, „objektív” valóságlátásában. Mindenkinek tanácsolom, hogy nézze meg a filmet, és döntsön saját maga, mert egy felnőtt embert nem kell vezetni, mint egy birkát.
Nekem tetszett a film dinamikája és a jellemábrázolása. Rémisztő volt látni, hogy egyes emberek mi mindenre képesek lehetnek a hatalomért, és annak megtartása érdekében. És ebben a velejéig aljas hatalmi harcban az emberélet nem számít, mert csak „elhanyagolható veszteség” – ahogy a Klára nevű karakter mondta a filmben. Ehhez igazából nem lehet semmit hozzátenni, mert ez így szörnyű, ahogy van.
Kifejezetten tetszett még a marketinges közvélemény kutató, Endre megjelenítése, aki a válsághelyzetben csak a pénzkereseti lehetőséget látta meg. A legszebb az az okfejtése volt a dolgok alakulását illetően, amikor összehasonlította a Fideszt és a baloldalt. Ezt két cigarettásdobozzal szemléltette. A Fidesz volt a kék cigarettásdoboz, melynek ismerjük a színét, minden egyes paraméterét. Látjuk, hogy hogy is néz ki és mire való. Ellenben a másik, a baloldalt jelképező cigarettásdobozt nem ismerjük, nincs színe. Azt majd olyanra színezi, alakítja a marketinges csapat, amilyent a választópolgár látni akar, és amire szívesen szavazna. Lehet kicsit zöld, egyszerre elfogadó, de közben lázadó is. Szívesen ígérnek bárkinek bármit, pénzt, jólétet, amiért természetesen nem kell senkinek semmit tenni. A lényeg, hogy egy alternatíva maradjon a Fidesszel szemben, és azok ők legyenek. A választási ígéretekből úgysem lehet baj, mert bármit meg lehet indokolni, és valójában sohasem kérik számon azokat az emberek. A cél szentesíti az eszközt, és itt a cél a hatalom bármi áron.
Borzasztó belegondolni abba, hogy egyesek a legszentebb dolgok egyikére, a nemzet és a magyar nép irányítására kérik a választói felhatalmazást, de a szolgálat helyett csak a kisstílű, pénzéhes hatalmi megszállottságukat akarják kiélni. Azt gondolják, hogy ők nem egyek közülünk, hanem felettünk állnak mindenben, és jó lesz, ha mi pedig összeszedjük magunkat, és megfelelően szolgálunk nekik. Sajnos sokan ehhez önként asszisztálnak a voksukkal.
Én, mint keresztyén ember, ezt sokkal egyszerűbbnek látom, mert ismerem az Úr parancsolatjait.
A hatodik parancsolat így hangzik: Ne ölj! Minden ember élete szent. Az egészség is Isten ajándéka. Így vigyáznunk kell magunk és mások életére, testi épségére.
Éppen ezért szerintem keresztyénként nem támogathatunk senkit, akinek ez a szent parancsolat nem jelent semmit, és az emberéleteket „elhanyagolható veszteségként” méri csupán. Gondolkodjon el, hogy mit is tesz valójában, aki ma is a 2006-ban parancsot adókban látja a jövőt, és bennük bízik. Aki közösséget vállal a bűnnel, az maga is bűnös lesz! Hiszen láttuk, hogy mire képesek, és mi várható. Ha báránybőrbe bújik is, attól a farkas még farkas marad.
Éppen ezért:
Ne adjon nekik senki újra hatalmat a szavazatával!
Ne adjon senki a rohamrendőr kezébe újra viperát (vasbot)!
Ne adjon senki azonosító nélküli rendőr kezébe lőfegyvert, hogy újra lőhessen honfitársainkra!
Jézus arra hív: „Szeresd felebarátodat, mint magadat”. (Mt. 22,39)
