BlogHittem, azért szóltam

A német egyházi alkalmazottak coming out-ja

Érdekes dolog ez a coming out. Emberek állnak ki, s elmondják ország-világ előtt, hogy szexuális vonzódásukban, nemi identitásukban mások, mint azok, akiket a hagyományos világ még a „normális” jelzővel illetett. Ez a coming out nyilván provokáció, hiszen az egyes ember szexualitása nem tartozik a nyilvánosságra. Mindenki úgy él, ahogy akar, s ha az törvénybe nem ütközik, semmiféle bántódása nem lesz. Még itt, Magyarországon sem, amely a nyugatiakhoz képest konzervatívabb ország. Kit érdekel, kinek milyen szexuális irányultsága van. Még jó, hogy erről nem kell nyilvánosan színt vallani. Én sem fogok kiállni, s elmondani, hogy heteroszexuális vagyok.

Valamiért azonban egyes nem heteroszexuálisok szükségét érzik annak, hogy demonstratív módon kiálljanak, s elmondják, hogy ők mások. És ilyenkor mélyen a szemedbe néznek, és mintegy azt kérdezik, na, mit szólsz? Mit szólnék? Semmit sem. Emberi módon fogok viszonyulni hozzájuk továbbra is, még akkor is, ha személy szerint a heteroszexualitást tartom normatívnak. 

Úgyhogy ami a 125 német egyházi alkalmazott coming out-ját illeti, legfeljebb furcsállom, hogy miért kell ezeknek az embereknek ezt a világgal tudatnia. Mint német állampolgárok szabadon dönthetnek szexuális magánéletük kérdéseiben. 

Csakhogy ezzel itt a történet nem áll meg. Ez a 125 ember azt követeli, hogy a német katolikus egyház legyen már olyan kedves, s évezredes keresztény meggyőződését felrúgva alakítsa már át úgy magát, hogy az LMBTQ-ideológia beleférjen.

Na, ez az a pont, amikor tisztán látszik, hogy itt már nem arról van szó, hogy a heteroszexuálisok és a nem heteroszexuálisok között valamiféle értelmes, szeretetteljes párbeszédre lenne szükség, hanem arról, hogy az LMBTQ emberértelmezés az egyház, s ezzel a keresztyén civilizáció lebontásának manipulatív, sőt agresszív eszközeként is működhet. Ha ugyanis ez a 125 ember azt követeli, hogy az egyház változtassa meg a férfiról, a nőről, a házasságról képviselt tanítását, akkor ezzel gyakorlatilag azt követelik, hogy az egyház ne legyen az, ami eddig volt. Szüntesse meg önmagát. Más szavakkal az egyház mint a keresztény civilizáció történeti folytonosságának egyetlen intézményes képviselője számolja fel önmagát csak azért, hogy megfeleljen a senki által végérvényesen nem igazolt LMBTQ-ideológia ember-és világképének. Holott szexuális másságuk nyilvános beismeréséből következhetett volna az is, hogy felmondják a katolikus egyházzal fennálló hivatalos munkaviszonyukat.  De nem, ehelyett igazodjon az egyház, s ne legyen az, ami mindig is volt.

Itt már nem az el-és befogadásról van szó, hanem arról, hogy egy, az LMBTQ ideológia által képviselt szexuális kisebbség nyíltan bejelenti kizárólagos igényét a keresztény civilizációban megfogalmazott embermagyarázat teljes átírására.

Nem nehéz megjósolni, ha ebbe az egyház belemegy, mint ahogy erre sajnos már vannak nyugati példák, tényleg felszámolja önmagát. De lehet, hogy épp ez a cél. 

(Fotó: Freepik)

A szerző

Írások

A ma „baloldalinak” és „liberálisnak” nevezett eszmék elleni, nyíltan keresztény-konzervatív közéleti írásaim a reposzt.hu archívumában és ezen az oldalon a Hittem, azért szóltam c. blogban, néha a Facebookon olvashatók. Református lelkész vagyok, egyházi tisztségeim az illetékes felületeken könnyen megtalálhatók.