Terjedelmes interjú jelent meg a Mandineren Márkus Tamás András református lelkipásztorral, az Evangelikál Csoport Egyesület elnökével arról, hogy a skót reformátusok úgy döntöttek, lelkészeik immár áldásukat adhatják az azonos neműek házasságára. A beszélgetés Joó Istvánnal miközben rámutat arra, hogy a skóciai egyházi fejlemény része a nyugati egyházakban zajló átfogóbb folyamatnak, nem hagy kétséget afelől, hogy a magyar református gondolkodás még tartja magát, hűen a házasságról, a családról, a nemiségről szóló bibliai üzenet megértésének hagyományához.
Az interjú erőssége, hogy nem kendőzi el az LMBTQ-ideológia nyomulása következményeként a kereszténységre nehezedő konfliktushelyzetet, s rámutat arra, hogy „rég eljött az a pont, ahol már nem »beszélgetni«, hanem konfrontálódni kell, a másikat megtérésre hívni.” A beszélgetésben szó esik arról is, hogy mit tesz a magyar református egyház, amiből az derül ki, hogy nem kíván „felzárkózni” a „haladó” nyugati „keresztény” vonulathoz, s nem akarja a kereszténységet az LMBTQ narratíva ideológiai támaszává tenni. Nagyon helyes.
Fontos rámutatni arra, hogy itt bizony hitvallásos helyzet van. Ugyanakkor látni kell, hogy a magyar társadalmat sem lehet burokba tenni, s az online kommunikációs tér globális világában a nemi identitás problematikájának az értelmezését a liberális olvasat uralja. Ki kell mondani, az LMBTQ uralma, az, hogy a nemi elbizonytalanodás terjedésében nem a nyugati társadalmak válságjelenségét látja, hanem támogatandó fejleményt, nagyon komoly konfliktushelyzetbe hozza az egyházat, amelynek egyszerre kell kiállnia a hagyományos bibliai üzenet mellett, ugyanakkor hirdetnie és képviselnie kell Isten minden emberre kiterjedő szeretetét. Arra kell számítani, hogy a jövőben a nyugati társadalomlélektani fejlemények hozzánk is egyre erőteljesebben begyűrűznek, s egyre szaporodó konfliktushelyzeteket idéznek elő. Csak remélni lehet, hogy az LMBTQ ideológiával szemben meg fog erősödni egy olyan konzervatív értelmezés, amely rámutat arra, hogy a nemi elbizonytalanodás jelensége mögött valójában a nyugati keresztény gyökerű társadalmak mély válsága áll, s az egész kérdéskört ezen a szinten kellene kezelni. Az a nyugati kísérlet, amely a kereszténységet a nemi elbizonytalanodás ideológiai támaszává kívánja tenni, nem más, mint a problematika felszíni kezelése, szőnyeg alá söprése, a szembenézés, a mélyebb okok feltárása helyett.
A magyar református egyház hál’Istennek még megmaradt annyira konzervatívnak, hogy ebben a világnézeti útkeresésben és küzdelemben érvényes üzenetet tud mondani. Mint ahogyan mondott is. Üdvözlöm ezt az interjút is, köszönet Márkus Tamás Andrásnak.
