Megéled

Amnézia

Nem tudom miért, de nekem a karácsonyi ajándékok az utóbbi 3 évben valamiért balul sikerültek, de szerencsére nem az adó, hanem az elfogadó oldalon. 2 évig ugyanis egy André Rieu koncertjegy volt a visszatérő ajándékom, de a vírus miatt többször elhalasztották az est megtartását. Így aztán a harmadik évben már lemondtunk róla, mert az újabb egy éves késleltetés már nálunk is átlépte a tűrőképesség küszöbét. Pedig már kezdtem megszokni, olyan volt ez, mint az a karácsonyfadísz, ami a nagyszülőktől maradt ránk, és telekkönyvi parcellás helye van a feldíszített fán. Az idei karácsonyi meglepetésem egy színházjegy volt, de az előadás idejére sikerült benyelni egy „kis” megfázást, lázat, orrfolyást és arcüreggyulladást. Tehát az ajándék ló fogának vizsgálatáról betegség miatt ismételten lecsúsztam. Szerencsére feleségem egy barátnőjével el tudott menni az előadásra, így legalább a jegy ára nem ment kárba. Én pedig itthoni magányomban – két köhögési roham és orrfújás közben – felmentem a netre, mert ezt 100-as papírzsebkendővel feltankolva is lehet művelni.

A közösségi oldalon már javában dúlt a harc. Az ebtartók agresszíven érveltek amellett, hogy be kell tiltani a petárdázást négylábú kedvenceik miatt. Az ellentábor rögtön jelezte, hogy a petárda már réges-rég be van tiltva nálunk. Csak a szomszéd országban lehet szabadon venni, itthon büntetés jár érte. Akkor a kutyások azzal jöttek, hogy a tűzijátékot is be kellene tiltani, mert ez is ugyanolyan rossz az állatoknak, sőt még talán rosszabb is. Egy kommentelő már odáig ment el, hogy minden óévbúcsúztató tűzijáték felhasználót nagy teljesítményű vakuval vakítana meg, és sűrített levegős kürttel meg is süketítené őket. Ez a hozzászólás pillanatok alatt egy csomó like-ot gyűjtött be. Az elindított gyűlöletlavina nem ismert határokat.

Érdemes pár sort szentelni annak is, hogy Magyarországon mennyire védelmező a törvény a gazdik és kedvenceik irányába. Mint említettem, nálunk a petárdát már évekkel ezelőtt betiltották, büntetik a birtoklót és a felhasználót is. A tűzijátékok idejét is korlátozták, csak december 31. 18 órától január 1. 6 óráig lehet fellőni őket szabadon. Mindenki tudja, hogy egy év 365 napból áll, ami 8760 óra. Na most, ha egyesek a 8760 órából, már 12 órát is túlzásnak tartanak feláldozni mások szórakozására, az szerintem önzés, és nem türelmes megértés.

Attól sem kellene eltekinteni, hogy az állattartással kapcsolatban mindennemű felelősség a gazdát terheli, hiszen jól tudta, hogy minden évben van szilveszter. Mit szóljon az, aki egész évben kénytelen elszenvedni a szomszéd állandóan ugató kutyáját? Tiltakozzon ő is a nyugalma megzavarása miatt? Van, ahol ezért büntetnek is, sőt hatóság kötelezi az eb tulajdonost, hogy némíttassa el a kutyáját (pl.: az USA-ban hangszálátvágással). Hatályos törvényeinket, amelyek igyekeznek mindkét fél érdekeit szem előtt tartani, mindenkinek be kellene tartani a nyugodt és békés egymás mellett élés érdekében.

Leszögezném előre, hogy nem akarok pálcát törni senki felett sem. Köztudott, hogy mindenki a saját baját tartja a legnagyobbnak, és többnyire csak a saját nézőpontunkból tekintünk a világ dolgaira. Számomra mégis nagyon nagy csalódás volt ebbe a vitába, vagy inkább acsarkodásba beleolvasni. Mindegyik fél milyen gyorsan elfelejtette, hogy pár napja még karácsony volt. Pedig csak be kellett volna menni a nagyszobába, ott még szépen feldíszítve pompázott a karácsonyfa. Hát nem emlékszik senki, hogy nincs egy hete, hogy tiszta szívből énekelte a Mennyből az angyalt? És arra sem, hogy adventben mennyire törte magát, hogy a szeretet ünnepén minden rendben legyen? Hányszor emlegettük, hogy arra a békére és szeretetre van szükségünk egész évben, amit a betlehemi gyermek hozott el nekünk? Hol van már a vágy, hogy tényleg szeretet és béke legyen a földön?

Az ominózus vitára december 29-én, szerdán került sor. Sajnos, valóban elmúlt a karácsony! És mi maradt? Maradt a gyűlölködés, az önzés, az acsarkodás, a másokon átgázolás. Megy minden tovább, mintha semmi sem történt volna. 

Pedig azért volt karácsony több mint 2000 évvel ezelőtt, hogy semmi se legyen ugyanolyan, mint előtte. Azért lett emberré az Isten, hogy elénk tárja az élet titkát, mely egy szóban foglalható össze: SZERETET. Remélem, hogy sokunk lelkében azért tovább él a csoda.

A szerző

Írások

Mit is írjak magamról? Férj, apa, református... Ezek mind csak címkék és skatulyák. Hiszen minden ember "titok, idegenség, lidérces messze fény". Ha megtisztelsz és elolvasod az írásaimat, jobban megismersz általuk annál, mint amit most elmondhatok magamról. Előre is köszönöm a bizalmadat. Soli Deo Gloria.