Megéled

az egyenlők és EGYENLŐBBEK

„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.” Georg Orwell: Állatfarm

Az Európai Parlament februárban megszavazta, hogy a 2035. évre már nem lehet belső égésű motorral szerelt új személyautót és kishaszongépjárművet forgalomba hozni. A zéró, nulla károsanyag-kibocsátási értékhatárt kell elérni, és ezt belsőégésű motoros járművel nem lehet. Az más kérdés, hogy hol és miképpen fogják előállítani az elektromos energiát, amely az elektromos járműveket hajtja. Megújuló energiaforrásból, atomenergiából, vagy kihelyezik a káros anyagot is kibocsátó erőműveket a szegényebb országokba, ahonnan importálják a villamos energiát. A jóléti társadalmaknak van ennyi cinizmusa, önzése, ez nem kérdés. Rendkívül jól hangzó elhatározás, amit mások kárára lehet megvalósítani, mert az infrastruktúrát is kell fejleszteni. A mai igényeknek megfelelő mennyiségű járművet még nem lehet kiszolgálni. Különösen úgy nem, hogy minden energiafelhasználást erre akarnak átállítani. Fűtés, világítás.

Azért is érdekes ez, mert a nagy haszonjárművek mellett hagytak egy kiskaput a kivételeknek. Bizonyos autógyártók, akik éves szinten ezer darab alatt fognak autót gyártani, mentesülnek a korlátozás alól. Jól sejt az, aki azt gondolja, hogy ezek a luxus, sportautók. Pl. Pagani, a Koenigsegg, a Bugatti.

Tavaly nyáron Budapest egyik exkluzív szállodájában voltunk esküvői vacsorán. A szálloda előtt állt 8+1 autó. A 8 autó, pl. BENTLEY, CORVETTE, PORSCHE, MERCEDES, MASERATI, AUDI, FERRARI, LAMBORGHINI értéke együtt nem érte el az ott parkoló +1 autót, ami egy BUGATTI volt. Az utóbbi simán közlekedhet belsőégésű motorral. Típusától függően, legalább 1000 LE, minimum 8 literes motor, minimum 2,6 másodperc alatt eléri a 100 km/h sebességet, és olyan 800 milliótól indulnak, de inkább 1 milliárdtól forintban. Kinek futja erre? Akik nem kölcsönt vesznek fel, hanem kölcsönt adnak, tehát tulajdonosai a banknak.

A szép elvek, hogy itt mindenki 0 emisszióval fog közlekedni, megrekednek a kocsmaasztalok, és az Európai Parlament gyűléstermének szintjén.

Ugye egyesek egyenlőbbek?

Egy indiai származású bírósági pszichiáternő a Yale egyetemen tartott előadást, ahol fehér emberek főbelövéséről álmodott, csak hangosan ki is mondta. Nagyjából a következőt mondta: „Időnként arról fantáziálok, hogy egy revolver egész tárát beleürítem az első fehér bőrű ember fejébe, aki az utamba kerül, majd eltemetem a testét, letörlöm a vért a kezemről és megbánás nélkül, ruganyos léptekkel elsétálok. Mintha tettem volna egy kib…szott szívességet a világnak”. Az egyetem később kiadott egy nyilatkozatot, hogy az előadásban elhangzottak nem egyeznek az egyetem értékrendjével. Nagyjából ennyi reakciója volt a tudományos társadalomnak. Sem Amerikai, sem nemzetközi szinten nem verte ki a biztosítékot. Ha bármilyen más bőrszínt, nációt, nemi identitást behelyettesítenénk a fehér ember helyébe, hát kitörne a harmadik világháború.

Ugye egyesek egyenlőbbek?

Itt volt februárban a kitörésnapi megemlékezés és túra. Ez általában és elsősorban történelmi megemlékezés arra, amikor a II. világháború budapesti ostroma végén (1945. 02. 11.) a német és magyar katonák az orosz ostromgyűrűn keresztül ki akartak jutni a Budai hegyekbe, Pilisbe. Legalább húszezer katonai áldozat volt. Erről megemlékeznek.

De nagy szeretettel hívják randevúra egymást ezen és a környékbeli napokon a szélsőséges jó ismerősök is, mint szélsőjobb és szélsőbal. Idén különösen jól sikerült a találkozó. Még Németországból és Olaszországból is érkeztek antifasiszta „elsőbálozók”. Ők kinézet alapján vertek, szurkáltak félholtra Budapest különböző kerületeiben trafikost, zenészt és egyéb embereket.  Némelyeknek azt volt a bűne, hogy „úgy néztek ki”. Bakancs, olívazöld nadrág, meg amerikai katonai kabát. Amerikai! Azután meg az antifasisztákat kereső szélsőjobb vert éttermet kereső embereket, mert „úgy néztek ki”, mint szerintük az antifasiszták.

Amikor megfogták őket, akkor elkerekedett szemmel sóhajtoztak, hogy nekik azt mondták, Magyarországon legális a ruha és kinézet alapján való dádá. Rémülten vették észre, hogy nem így van. Otthon természetes ez.

Ugye egyesek egyenlőbbek?

„Az emberi jogok régen az egyenlő bánásmódról szóltak. De ma egyesek annyira hozzá vannak szokva a különleges bánásmódhoz, hogy az egyenlő bánásmódot már diszkriminációnak tartják.” Thomas Sowell

A szerző

Írások

Soós Szilárd a nevem. Református lelkész vagyok. Mivel a „nincsen benne állandóság” világhoz tartozom, örök változás. „Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten.” 1 Korinthus 13, 11-12