Márkus Mihály Esperes Úrról mindenki tudja, hogy pozitív gondolkodású ember, és ekképpen is áll a világ dolgaihoz. De az élet úgy hozta, hogy eme állapotot papírral is tudta bizonyítani. Egy gyorsteszt igazolta, hogy ő bizony pozitív a korona vírust illetően is. Ennek okán nem tudott elmenni Gönyűre a település 800. születésnapjának megünneplésére. Maga helyett a helyettesét, a feleségemet küldte, hogy köszöntse a gyülekezetet és tolmácsolja az egyházmegye örömteli jókívánságait.
Akik nem tudnák, Gönyű egy szép és rendezett dunaparti község nem messze Győrtől. A Duna mindig is meghatározta az itt élők mindennapjait halászat és hajózás formájában. Sokáig forgalmas folyami kikötő volt, de amióta Komáromban épült ki az új kikötő, kicsit vesztett a központi szerepéből. Az ipar által becsukott ajtó kinyitotta a turisták és a vízi sportok kedvelői számára a falut.
A köszöntő beszéd után Mészáros János Elek műsora következett. Őt mindenki ismerheti a tévé „Csillag születik” tehetségkutató műsora megnyerése folytán. A műsorban ‘kis csillagnak’ nevezték ugyan a többi versenyzővel együtt, de megjegyezném, hogy ránéztében, termete alapján egyáltalán nem tűnt kiscsillagnak. A 180 cm feletti magassághoz emberes termet tartozik, mely nagy szívet és lelket fogad be.
Mészáros művész úr elsőnek a János vitézből jól ismert „Egy rózsaszál szebben beszél” kezdetű dalt énekelte el. Az ének hangjai, melyek az ő szívéből áradtak és melyeket torka formázott meg, megtöltötték a templomot és kinyitották, megérintették a lelkeket.
A zene hangjait leírni bajos, mert azt a füllel kell hallgatni, de a szívvel kell érezni. És hogyan is lehetne a pillanat varázsát átadni?! El lehet-e mondani egy nemlátónak, hogy milyen szép kék az ibolya, vagy, hogy a zöldnek akár 70 árnyalata is létezik. A zene hangjai, az ételek íze, a rózsa illata, megannyi csoda, amit leírni nem lehet, és így nincs értelme az elemzésnek. Csupán át kell élni, meg kell tapasztalni mindezeket, és megköszönni a Mindenhatónak, hogy részesülhettünk ilyen áldásban.
Az énekszámok között mindig előkerült egy kis próza, hitvallás vagy egy-egy példaértékű történet, mely megmutatta a református presbiter lelki nagyságát. Ezek az epizódok nemhogy nem törték meg a műsor folyamát, hanem tovább színesítették. Érdekes volt hallani annak a cecei dinnyés gazdának a történetét, aki a kedvezőnek tűnő palántaültető időben a munka helyett a vasárnapi Istentiszteletet választotta. Akkor a többi gazda lenézte, megszólta őt, de amikor másnap megjött a hó, és a fagy elpusztította a kiültettet növényeket, mások előtt is igazolódott, hogy a gazda döntése helyes volt. Abban az évben csak neki lett dinnyéje.
Az ünnepség, a koncert után érdekes volt számomra az a kötetlen beszélgetés, melyben Major Gábor József polgármester úr és Szász Tibor gondnok úr beszélt az otthonukul szolgáló településükről. Szinte hihetetlenek tűnt számomra, hogy a mai aszályos időben mennyire összezsugorodott a Duna, mely – az elmondások szerint – 2013-ban a falut ostromolta. A segítőkészség és a tenni akarás megmentette a települést az áradattól. De a veszély elmúltával a láng lelohadt, és a feleslegessé vált homokzsákokból épült védművek veszélyes hulladékká lettek, amiket elpakolni már nem olyan vonzó és hősies cselekedet, mint az építéssel védelmet nyújtani az otthonoknak, családoknak. Ez például az érem másik oldala. A lényeg mégis az, hogy a település átvészelte ezt a katasztrófát is, mint a 800 év alatt megannyi mást. Nem véletlenül van ez így, mert sok jó ember lakik ott, és Isten segítségét kérve tudnak mindig úrrá lenni a bajokon. Szép volt ez a szombati nap, hiszen 28 fok lett, pedig hétfőn még 16 fokig is alig ment fel a hőmérő higanyszála. Mennyi jó embert ismerhettem meg, és a lelkemben hallom még most is Bánk bán veretes vallomását: „zokog, de szolgálja népe szent javát”. Kell-e ehhez még bármit is hozzá tenni? Szerintem nem.
Sajnos az élet sokszor brutálisabban is megmutatja, hogy az éremnek két oldala van. A fény és az árnyék párban jár amióta világ a világ, mert most olvasom egy hirdetésben a jól ismert szlogent:
„Szia, Uram! Olcsó templom nem érdekel?”
“Mezőlakon ‘művelésből kivett templom’, volt evangélikus templom – ELADÓ! 11 millió forintért. Mezőlak Veszprém megyében, a Pápai járásban, Pápától alig több mint 7 km-re helyezkedik el.
Elveszett a keresztyénség egy őrhelye. „Ne kérdezd, hogy kiért szól a harang, mert érted is szól…”, mi lettünk kevesebbek.
Mit ér az ész az értelem, ha hiányzik a szív és a lélek, melyek segítenek, hogy az embert a hit útján járhasson. A koncerten is hallhattuk:
1. Siessetek, hamar lejár,
Kegyelme már régóta vár,
Ma még lehet, ma még szabad:
Borulj le a kereszt alatt.
2. Elszáll a perc, az életed,
Ma még, ha jössz, elérheted.
Ne késs tovább, ne várj tovább:
Ma kérd Atyád bocsánatát! (Új énekeskönyv: 747)
