Megértettük

Hazárdjáték

Olvasom. A BMW vezetője kikerülte a vasúti átjáróban a piros jelzés miatt álló járműveket, majd ráhajtott a sínekre. A nemzetközi MURA IC 100 km/h feletti sebességgel érkezett. A BMW a szántóföldre került. A vezető holttestét elszállították. A vonaton nem sérült senki, de órákig állt a forgalom. A vonat vezetője meg?

Nemrégen egy mozdonyvezető vallomása futott a neten egy kört. „Éhes vagy, de nem tudsz enni, mert mint a két kezedre szükség van, innál kávét, mosdóba is mennél, de majd a célállomáson. Ekkor a semmiből eléd vág egy jármű! Reflexeid működnek, gyorsfékezel, miközben a székről felpattansz, majd az utas vagy a motortérbe rohansz, hogy életben maradj. Meghallod az iszonyatos csattanást és tehetetlenül nézed, amint az alkatrészek repkednek körülötted. Hallod az iszonyatos recsegést ropogást, mivel a járművet még esetenként több mint száz méteren keresztül tolod magad előtt, mivel a tehetetlenségi erő dolgozik és több száz tonna tol. Egyszer csak megáll a mozdony, hónod alatt az elsősegély dobozzal rohansz, szemrevételezed a helyzetet: az autó felismerhetetlen, hűtővíz gőzölög, égett gumi és olajszag. Veszed a telefont és értesíted az illetékeseket, mentőt, rendőrt, vasúti menetirányítót, a lehető legpontosabb leírással. Aztán leteszed a telefont, csak nézel, nézed az áldozatokat és a könnyed ismét kicsordul. Megkérdezed, miért?”

A MÁV statisztikája szerint az útátjárós balesetek a korábbi öt évben tapasztalt stagnáló értékek után 2021-ben jelentős emelkedést mutatott. Évente 800-900 félsorompó rúdját törik le az autósok. 2020-ban 62 útátjárós baleset történt, 2021-ben 24 esettel emelkedett. 2021-ben egymilliárd forintot meghaladta az anyagi kár.

A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás – a „még átérek” gondolkodásmód –, az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza.

De ha belegondolunk, ugyanez zajlik a közúton is. Napról napra kapjuk az újabb felvételeket, híradásokat, a másokat fékezéssel leckéztető, a kereszteződésben a pirosra váltó lámpajelzés ellenére is áthajtó, nem megengedett helyen előző balesethelyzetet vagy balesetet okozó autósokról is.

Akkor ott vannak a szerencsétlen videók, ahol munkahelyi baleseteket mutatnak be, hogy nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, vagy a minimum józan gondolkodásukat is kikapcsolják. Vízben szerel elektromosságot, maga alatt töri a födém betonját, vágja a fát.

Mindezt szórakozásból is tudják. Lehetetlenebbnél lehetetlenebb kaszkadőr produkciókat akarnak végrehajtani úgy, hogy nem kaszkadőrök, nincs képesítésük, nem gondolták át, és semmilyen védőfelszerelést nem használnak. Törnek a csontok, suvadnak a herék, a nyakak bicsaklanak, bordák repednek. Még jó, ha csak éppen vizesek lesznek egy zuhanás után.

Mi ez? Mi lesz, ha ugyanezt az államok vezetői, hadseregparancsnokok, tudósok játsszák el?

Bevettük azt a maszlagot, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Minden ember jó eleve. Bármit tehet, mert az is jó. Az önmegvalósítás csapdájába estünk úgy, hogy nem kényszerítettek, hanem önként és dalolva mentünk. Mert az ember ösztönlény bizony. Nem jó. Csak szimplán az ösztöneinek enged. Ezeket tartja jónak. Erre egész iparágak épültek fel. Ilyenné alakítottak, és így maradtunk. Őseink még küszködtek, hogy külső szempont alapján objektív képet kapjunk a valóságunkról, a valóságos életünkről. Ez volt Isten szava. Őt űztük el először, és átadtuk magunkat a végzetes sodródásnak. Itt tartunk.

De még egyszer mondom, mi lesz, ha átengedjük magunkat minden szinten? Atom-, vagy vírusháború?

Ki kell lépnünk az ösztöneink kielégítésének a világából. De ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha találunk helyette valami értelmesebbet vagy jobbat, szebbet, érdekesebbet, szentebbet, igazabbat.

Ki kell lépni az emberi mindenhatóságba vetett hitből, mert az csupán az ösztönök szolgája, még ha öltönybe is öltöztetik. Nem mi vagyunk a Mindenható.

Sok választásunk nincs. Isten maradt. Nem maradhatunk a korlátlan vágyaink korlátlan kielégítésének csapdájában. Ezeken kívül minden korlátolt számunkra. Az idő, a tér, a levegő, a tiszta ivóvíz, az ásványi anyagok, az élet. Aki ezt figyelembe veszi és úgy él, még azzal is történnek tragédiák. Hát még azokkal, akik kifejezetten nem veszik figyelembe és keresik a tragédiát.

Ezt értsük nyugodtan az emberiségre is a Föld nevű bolygón. Olyan nagy a versenyfutás Jézus megkísértésének a számában. 

„Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré!
4 Ő így válaszolt: Meg van írva: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.”
5 Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította,
6 és így szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: „Angyalainak parancsot ad, és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.”
7 Jézus ezt mondta neki: Viszont meg van írva: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!”
8 Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét,
9 és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.
10 Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” (Máté ev. 4, 3-10)

(Fotó: Lothar Dieterich, Pixabay)

A szerző

Írások

Soós Szilárd a nevem. Református lelkész vagyok. Mivel a „nincsen benne állandóság” világhoz tartozom, örök változás. „Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten.” 1 Korinthus 13, 11-12