Szerda, kora délelőtt. A Pannonia Reformata Múzeum hangulatos udvarában babakocsik parkolnak, mosolygó babák, békésen beszélgető édesanyák várják, hogy kezdődjön a Kerekítő foglalkozás az eperfa alatt. Egy lélekölelő program, egy lélekölelő helyszínen.
A foglalkozást Sz. Farkas Veronika vezeti. Reformátusként nevelkedett, a régi szokás szerint vegyes házasságban lánygyermekként az édesanya vallását kapta. „Mondhatom, hogy az út ki volt jelölve számomra, hiszen az Újtemplomban kereszteltek, konfirmáltam, és a református gimnáziumban érettségiztem még a múlt évezredben. Ott olyan lelki és szellemi muníciót kaptam, amiben szeretném, ha a gyermekeim is megmerítkezhetnének. Nagyobbik fiam is refis már, hetedikes. A pápai gyülekezethez is nagyon erősen kötődünk, hiszen életem legfontosabb lelki eseményei itt történtek. A férjem keresztelkedése, konfirmálása, esküvőnk, gyermekeim keresztelése és édesanyám búcsúzása” – meséli magáról a korábban óvónőként dolgozó szakember.
A Kerekítő egy országos pedagógiai program, ami a születéstől az ölbeli játékokon, mondókákon, népdalokon keresztül egészen az óvodáskorig elkíséri a gyerekeket Kerekítő manó bábjával. A program megálmodója J. Kovács Judit, drámapedagógus. A világ a kisgyermekek számára az édesanyjuk ölében kerekedik ki első ízben. Onnan ismerik meg a világot, amit a program a mondókákkal, ölbeli játékokkal még kerekebbé próbál tenni. Sz. Farkas Veronika 12 éve kapcsolódott a Kerekítőhöz, első gyermeke születése után.
„Az ölbeli játékok a kisgyermekek első játékai, a csiklandozók, érintgetők, höcögtetők, lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók. Ezek a népi eredetű ölbeli játékok, mondókák kiállták az idő próbáját, nagyon gazdag anyag maradt fel, öröklődött át nemzedékről nemzedékre. Ezeket többgenerációs családokban nagyszülők, idősebb testvérek játszatták a gyerekekkel, ezzel is megismertetve velük a világot, hiszen ezek a mondókák valamiről szólnak. De bennük van a ritmus, a rím, a zeneiség, a mozgás. Mindez együtt hat a gyermekre. A legfontosabb pedig a meghittség, ami megszületik ilyenkor a szemkontaktus, az érintés által. Ez a legfontosabb a gyermek számára” – mondja Sz. Farkas Veronika.
A közös mondókázás és éneklés nemcsak a beszédértést, ritmusérzéket fejlesztik. Segítik a világ megismerését, és számos áttételes hatásuk van a személyiségfejlődésre és értelmi képességek alakulására. „Ami talán még fontosabb, hogy szoros érzelmi kapcsolatot eredményez gyermek és szülő között. Amikor megérintjük, megöleljük, cirógatjuk gyermekünket a kezünkkel, akkor a hangunkkal is körülöleljük. A testközelség, az érintések az élet első éveiben rendkívül fontosak. Bár elsősorban édesanyák vesznek részt gyermekeikkel ezen a foglalkozáson, havonta egy alkalommal van egy szombati »Hozd el apát is!« nap, s ekkor együtt játszik a család” – teszi hozzá mosolyogva a szakember.
Vera korábban zárt térben tartotta az alkalmakat, most úgy döntött, hogy amíg az időjárás engedi, szabadtéren várja az érdeklődőket. Adta magát a helyszín, a Pannonia Reformata Múzeum udvara, mely nyugodt, hangulatos tér. „Úgy hívogatom az édesanyákat, családokat a heti foglalkozásokra, hogy »nagy szeretettel várom őket az eperfa alatt«, s ez nekem többet is jelent. Ahogy az elűzött tanárok tanítottak az eperfa alatt Adásztevelen, egy kicsit én is úgy szeretném az anyukáknak, kisgyermekeknek átadni a népi kincseinket” – mondja mosolyogva Vera.
Kapcsándiné Nyulasi Laura fiával, Patrikkal 2018 óta jár a foglalkozásokra. Az édesanya szerette volna, hogy gyermeke mihamarabb találkozzon kortársaival, tapasztalja meg a közösségi létet, teremtsen kapcsolatot a többiekkel. „Patrik nagyon élvezi ezeket a foglalkozásokat, megtapasztalhatja, hogy milyen egy kisebb csoport tagjának lenni, de még a biztonságos anyaölből – meséli a mosolygós kisfiú édesanyja. – Nagyon tetszik neki az új helyszín, május óta vannak az eperfa alatt a foglalkozások, de olyan, mintha régóta ide járnánk.”
Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumvezető mindig is nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az intézmény a családok fele is nyitott, hívogató tér legyen: „Hisszük, hogy ez a hely mindenkinek megadhatja azt a lelki többletet, ami manapság hiányzik az életünkből, hisz békés, szeretetteli, nyugodt légkör fogadja a belépőt. Áldás, békesség – így köszöntjük a Kerekítő résztvevőit is, akik először bizonytalan léptekkel indultak az udvarra, de a második alkalommal már mosolyogva köszöntek vissza. A családok fontosak számunkra, örömmel fogadjuk a jövő nemzedékét, szeretnénk, ha otthonosan éreznék magukat nálunk.”