Megértettük

Keresztyén felelet toleranciahiányra

Gödöllő, kastély, Sisi, pompa… fejsze, gyúlékony anyag, festékes vödör. Gödöllő nevét hallva a királyi kastély és Erzsébet királyné jut eszünkbe. Bárcsak így maradt volna! Március 15. óta azonban Gödöllő egy görögkatolikus templom elleni támadás miatt reflektorfénybe került. Kijárási tilalom idején a kerítésen átmászva, két táskával felszerelkezve érkezett a tettes, aki betört, gyújtogatott és rongált.

A gödöllői görögkatolikus templomot ért támadás annak ellenére sem nevezhető elterjedt műfajnak hazánkban, hogy sajnos korábban már történt betlehem-gyalázás, jónéhány templomi műkincsrablás, tavaly pedig egy férfi őrjöngve rongált a debreceni Nagytemplomban. Az ilyen jellegű események után mindig azt reméljük, hogy soha többet nem fordul elő vallásellenes, agresszív és brutális cselekedet. Fehér holló az elkövető, nem általános jelenség ez – gondoljuk, aztán szembesülünk naivitásunkkal.

Az Úr Isten elleni harag és követői iránt érzett gyűlölet a valóság része még mindig. Ma is léteznek azok, akik „feszítsd meg”-et kiáltanának, vagy „égjen a fa” felszólítást skandálnak, vagy dühödten rúgják földre a keresztyén hit egy szimbólumát. Március idusán Gödöllőn, később akár a te faludban. A héten a görögkatolikusoknál, legközelebb a protestánsoknál. Sokfelekezetű vallás a keresztyénség, előfordulnak markáns dogmatikai különbségek, de attól még testvérek vagyunk, akiknek össze kell kapaszkodniuk. Tettekkel és szavakkal egyaránt, azaz imádkozva és szót emelve egymásért.

A tolerancia legkisebb jele sem látható Gödöllőn a keresztyénellenes cselekedetben. Sokkal inkább teret nyert gyűlölet és pusztító szándék, ahogy a kamerafelvétel bizonyíja. Mi hajtotta, mi késztette azt az embert? Bátorították, vagy megsértették? Miféle indíték válthat ki ilyen mértékű rombolási vágyat? Csalódott vagy megbotránkozott? Mért akart felszentelt helyet megszentségteleníteni? Talán a nyomozás fényt derít rá.

Még nincs tíz éves a gödöllői templom alapkőletétele, még nincs hét éves a berúgott templomajtó és a felgyújtott padsor, még nincs egy éves a tönkretett ikonosztáz, és szembesülnie kellett azzal a korral, amelyikben emeltetett. Szörnyülködés és kesergés helyett azonban lássuk meg a hálaadás lehetőségét, hiszen az események ellenére, illetve azoknak hatására okunk van hálát adni!

–        Van fiatal templomépület Gödöllőn, amiben van keresztyén gyülekezet és gyülekezeti élet. Halleluja!

–        Isten oltalma alatt van ez a templom is; megsérült ugyan, de nem pusztult el. Halleluja!

–        Bár látható módon pusztított a gonoszság, mégis diadalmaskodott a jóság, ami értesítette a parókust és a tűzoltóságot. Halleluja!

–        A támadó földre rúgta a Jézus-ikont, de a mi Urunk Jézus Krisztus kimozdíthatatlan az Ő hatalmából. Halleluja!

–        Az ikonosztázion királyi ajtaját festékkel csúfította el a vandál, de a helyreállítást követően újra hirdeti Isten mennyországot kitáró szeretetét. Hallaluja!

–        A gondosan kiválasztott időpont ellenére is van szemtanú és kamerafelvétel, mert Isten nem engedi, hogy rejtve maradjon e rosszindulatú cselekedet. Halleluja!

–        Böjti időszakban történt ez az eltévelyedett cselekedet, így tehát még inkább hangsúlyossá válik a megbocsátás a keresztyén közösség számára. Halleluja!

Ha ez a templom ember lenne, akinek eltörött a karja, tépett lett a ruhája, bizony mennyivel könnyebben gyógyulnának a sebei tízéves gyermekként, mint öregemberként. Tulajdonképpen még előtte az élet! A gyülekezet előtt is ott van az Élet. A megtépett, kigúnyolt, lecsupaszított, megostorozott Élet, aki bocsánatban részesítette a mellette függő latort. Azt a gonosztevőt, aki felismerte Őbenne az Eljövendő Királyt.