Minden kornak megvan a maga trendje. A trend kifejezés mögé pedig bármi befér, amire az infuencerek azt mondják, hogy az trendi. Mert az influencer, ahogy a neve is jelzi, befolyásos. Hatalmas követő bázisa van, így ő diktálhat. Megmondhatja, mire és kire érdemes odafigyelni. Hogyan öltözzünk, hogy látszódjék, tisztában vagyunk az aktuális divatirányzattal. Mi a legegészségesebb lehetőleg nulla kalóriás étel és ital, ami feszessé, karcsúvá teszi testüket. Milyen frizura passzol leginkább az életkorunkhoz és az arcunk vonalához. Ehhez milyen körmöket festessünk, el egészen addig, hogy mely politikai irányzat mögé illik beállni. Mert aki trendi, PC (politikailag korrekt) is! És, ha mindez megvalósul, akkor „minden szupi szuper!” Biztosan akad a kedves Olvasók között, aki már hallotta ezt a dalt a Lego kalandból. „Hallgass pop zenét! Ne felejts el indexelni! Pontosan parkolj! Délelőtt menj tisztítóba! Olvasd a híreket! Mindig mosolyogj! Szurkolj a helyi csapatnak! Viszonozd a bókokat! Igyál méregdrága kávét!… Minden szupi szuper!” Mindig szerettem a meséket. Főleg az olyanokat, amik némi szarkazmussal fogalmaznak meg társadalomkritikát.
Kritizálni pedig nagyon jól tudunk. Többet is, mint kellene. Másokat mindig sokkal könnyebb, mint magunkat. Azt látom, hogy sajnos az ilyen kritikák mögött nem mindig, de általában a saját életben való csalódás, az el nem ért célok, negatív testkép fogalmazódnak meg. Szomorú tapasztalat az is, ha valakinek a csillaga csak akkor tud tündökölni, ha mindig azon kell fáradoznia, hogy lehúzza, halványítsa, szürkítse azt, akinek egyébként a munkája, jelleme és még a kinézete is kitűnő. Kimerítő és be is savanyodik tőle az ember. Nem csoda, ha savanyú a szőlő!
A globális felmelegedés egyre nagyobb szélsőségeket hoz magával. Ami eddig elképzelhetetlen volt, ma természetes. Ami eddig egyértelműen csúnya és rossz volt, sok esetben szép és követendő példa lett. Nem baj, ha ártalmas, tönkre tesszük vele a testünket, lelkünket, de legalább divatosan csináljuk! Nem meglepő hát, hogy sokan felkiáltanak látva az aktuális trendeket, hogy az emberiség megérett a pusztulásra. Viszont ezzel sem mondunk újat! Levedleni ezt a szennyes, gonosz testet, kivetkőzni ebből a mocskos világból már az ókorban is vágyott dolog volt.
Azt hiszem, nem túlzok, ha a ma emberét testképzavarosnak nevezem. Persze nem abban az értelemben, ahogy erről a pszichológia tudománya ír. Nem az evészavarokra gondolok elsősorban, hanem azokra a szélsőségekre, melyeken keresztül az emberi testet tárgyiasítjuk. Mert mi a test? Lelkünk börtöne, amitől jó lenne minél hamarabb megszabadulni? Esetleg egy gonosz diktátor, mely csupán a földi élvezetek felé hajszol bennünket az „együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk” mondat mögé bújtatva? Ha megereszkedett, elhasználódott fel lehet tölteni, hiszen a botox csodákra képes. Nem!!! Hiszem azt, hogy sem nem túlértékelve, sem pedig sanyargatva, az emberi testnek igenis fontos szerepe van! Mert a test nem más, mint a Szentlélek temploma. Ezért méltó a test a megbecsülésre! A hitvallásunkban is elmondjuk újra és újra: Hiszem a test feltámadását! Fontos, hogy test is vagyunk. Istennek is fontos volt, hogy testté legyen Jézusban. Ahogy a feltámadott Krisztus sem csupán egy szellemlény, hanem érinthető test. Így vagyunk egészek. Test és lélek.
Ha csak annyit látok a testből, hogy kövér, sovány, fiatal, pattanásos, öreg, narancsbőrös, ráncos, striás, gonosz, undorító és felesleges, taszítom magamtól, akit Isten méltónak talál arra, hogy közösséget vállaljon vele. De hogyan is venném észre ezt a közösséget, amikor saját magammal sem bírok közösséget vállalni? Pedig, ha belegondolunk, ez valami elképesztő állítása keresztyénségünknek! Nem mi vagyunk Isten, de magunkban hordozzuk az isteni lelket. Némelyeknek bolondság, másoknak megtiszteltetés.
Megnő az önértékelése, önbecsülése annak aki így kezdi szemlélni a testét, egész emberi lényét. Mert, ha Isten megtisztelte ezt a testet jelenlétével, és lakhelyéül választotta, akkor nem mindegy, hogy mivel eteti, itatja, mit szív be. Nem mindegy, ki érintheti. Nem tárgy! Milliónyi receptorral átszőtt, mérnöki pontossággal megalkotott csoda az emberi test. Ezért azt mondom: becsüljétek meg magatokat! Akárkinek és akárminek ne adjátok oda magatokat!
