Múzeumunk tulajdonában van két antik írógép. Az egyik egy AEG modell, a másik pedig egy Rheinmetall Borsig márkájú gép, melyeket a két világháború között gyártottak. Az egyik tulajdonosa Dékány Endre református lelkész volt. A kiváló egyháztörténész, a teológia doktora, aki a magyar irodalom kutatója is volt, számos publikációt jelentetett meg munkássága alatt, miközben aktív lelkészi szolgálatot végzett Középbogárdpusztán, Litéren, Egyházasrádócon és Zalaegerszegen. Vajon hány igehirdetés, publikáció készült ezek közül ezen az írógépen? Mi mindent tudna mesélni nekünk ez a masina…
Gondolták volna, hogy a géppel való írás gondolata már a 18. században megfogalmazódott? Az első írógépet Kempelen Farkas építette Mária Terézia vak keresztlányának a 18. század derekán. A ma ismert írógép fejlődése azonban a következő évszázad alatt történt. Ezalatt az idő alatt fejlesztették ki, hogy az írógépek képesek legyenek festékszalagot használni, körben helyezték el a betűkarokat, lehessen kis és nagybetűket is írni, írásjeleket használni, kialakult az ún. QWERTY-billentyűzetkiosztás, amit a mai napig is használunk a számítógépeknél, s megoldották, hogy látható legyen a szöveg gépelés közben. Ezek után a 20. század elején megindult a tömeges gyártás. Nagyon sok nagynevű cég gyártott írógépet: Remington, Royal, AEG, Continental, Naumann Erika, Rheinmetall Borsig stb. 1905-ben elkészült az első magyar betűkiosztás is, s gyakorlatilag innentől Magyarországon is gyorsan elterjedt az írógépek használata.
(forrás: http://www.tonerblog.hu/?p=12176, https://journality.hu/hasznos/kis-irogep-tortenelem/ alapján)