Megéled

Sakk

A sakkjátékot Indiában egy Széta nevű brahmin (a legfelső kasztba tartozó ember) találta fel 600 körül. A mese szerint a rádzsától jutalmul annyi – első hallásra jelentéktelen számú – búzaszemet kért érte, amennyi a sakktábla mezőire a következő szabály szerint képletesen rátehető: az első mezőre egy, a másodikra kettő, a harmadikra négy, vagyis az előzőnek mindig a duplája. Hamar kiderült, hogy ennyi búza nem is terem a Földön, hiszen a brahmin összesen 264−1=18 446 744 073 709 551 615 (18 trillió 446 billiárd 744 billió 73 milliárd 709 millió 551 ezer 615) búzaszemre tartott igényt. A „sakk” szavunk eredetileg azt jelenti, hogy valaki „ütésben van”, a perzsa „shāh”szóból származik, amely uralkodót is jelent. A sakk az arab hódításoknak köszönhetően jutott el Európába is.

A királyok játékának is nevezik ezt a stratégiai játékot, melynek nagyon sok vetülete van. A játék egyes bábuinak elnevezése és lépési lehetőségeik sok áthallást rejtenek mindennapi életünket illetően. A sakk eleve egy ősi küzdelemre hívja fel a figyelmet a világos és a sötét bábuk harcával. A bábuk értéke még ennél is beszédesebb. A legkisebb értékű a gyalog, hétköznapi nevén paraszt, ennek van a legkisebb mozgástere és a legkötöttebb mozgása (egyet előre). Ezeket küldik elsőnek a frontvonalba, és könnyű szívvel áldozzák fel őket a vélt nemes ügy, a győzelem érdekében. Érdekes szemléletet tükröz az is, hogy mielőtt megindulna a küzdelem, 8 gyalogra 8 tiszt jut a hátországban, ahogy felállítjuk a bábukat. Ezek alapján az látjuk, hogy még békeidőben sem kedvező az eltartottak (közalkalmazottak) 50%-os aránya, nemhogy a háborúban, amiről a játék szól. A tisztek között is rangsor van. Például a két bástyát lehetne a társadalom két alappillérének tekinteni, ami nem más, mint a törvényhozás és az igazságszolgáltatás, mely szigorúan csak egyenes úton lépkedhet a sakktáblán, de sajnos a való életben ez nem mindig így történik. A huszár megfeleltethető lenne a karhatalomnak, míg a futó az adminisztrációnak. A vezér -hétköznapi nevén királynő – a legerősebb bábu a táblán. Azzal, hogy a saját színén áll, egyben meghatározza az egész serege identitását is. Jelenléte meghatározó, bárhova gyorsan elér, miközben védelmezi pipogya férjét, azt a királyt, aki csak egyeket tud lépni, de ugyanakkor az ő elvesztése mégis a háború végét jelenti. (Van ilyen házasság is.)

Mindig nagy kérdés az ütközetekben, hogyan lehet motiválni a közkatonákat, hogy hajlandóak legyenek rárontani az ellenségre úgy, hogy közben ők a legvédtelenebbek, legsérülékenyebbek. Az életben ezért magasztos eszméket kínálnak fel tálcán nekik, olyanokat, mint pl. a hazaszeretet, bátorság és hősiesség, melyek azonban vereség esetén többnyire meg is kérdőjeleződnek, mivel hősök a győztes oldalon szoktak teremni, és a győztesek írják a történelmet is. Napóleon azzal biztatta a seregének tagjait, hogy csak bátran előre, mert minden katona titkon a zsákjában hordja a marsallbotot. A gyalogokat is ugyanezzel a szemlélettel küldik előre a táblán a majdnem biztos pusztulásba. De ha valahogy, valami csoda folytán mégis átér közülük valamelyik a sakktáblán, akkor – a sakk szabályai szerint – még vezérré is avanzsálódhat.

És végül, de nem utolsó sorban, ejtsünk néhány szót a kéz gazdájáról is, aki mozgatja a táblán a bábukat. Elvárja, hogy minden mozdulatát, parancsát kövessék a bábok még akkor is, ha eleve feláldozási szándékkal küldi őket a csatamezőre. Könnyen megesik, hogy csak csalik lesznek csupán, hogy elvonják az ellenfél figyelmét. Mégis megköveteli tőlük, hogy ezért a célért önként és dalolva menjenek előre akár a hősi halálba is.

Ugye mennyi emberi tulajdonság, élethelyzet mutatkozik meg ebben a játékban!? A hősiesség és az aljas ármánykodás elfér egy sakktáblán. De előbb vagy utóbb a játszmának vége lesz, előveszik a dobozt, és elteszik a bábukat. A győztes és a vesztes, a király és a gyalog is mind békésen megfér egy dobozban, mert ilyenkor már nem számít sem a cím sem a rang. Szépen csak lecsukják a doboztetőt, és megszűnik minden viszály, minden különbség.
Érdemes belegondolni, hogy neked melyik szerep jutott: gyalog vagy-e, vagy esetleg tiszt, és azok közül sem mindegy, hogy melyik. Ha most úgy véled is, hogy te vagy a főnök, bármire képes vagy, és te irányítod a bábukat, nem árt rádöbbenni, hogy rád is egy nyitott doboz vár.

A szerző

Írások

Mit is írjak magamról? Férj, apa, református... Ezek mind csak címkék és skatulyák. Hiszen minden ember "titok, idegenség, lidérces messze fény". Ha megtisztelsz és elolvasod az írásaimat, jobban megismersz általuk annál, mint amit most elmondhatok magamról. Előre is köszönöm a bizalmadat. Soli Deo Gloria.