Zenés színpadi művek elején, a függöny elhúzása előtt csendül fel a nyitány. Még nem indul el a cselekmény, de már megkezdődik mind a hangulati mind a tartalmi előkészítés. Megszólalnak a legfontosabb dallamok, témák, amik majd a mű bemutatása közben részletes kibontásra kerülnek. A nyitány be akar vonni egy, a szemünk előtt megelevenedő világba, részesévé akar tenni az elkövetkező eseményeknek.
Jézus virágvasárnapi bevonulása az emberiség új korszakának a nyitánya. A zajos embertömeg sokfélesége, a tapintható várakozás, egy királyköszöntés fura külsőségei, az érzelmek hatalmas amplitúdója, a mélyben feszülő, olykor felszínre is bukó emberi konfliktusok, szándékok, egyszerre felemelőek és megbotránkoztatóak. Minden kész ahhoz, hogy a teremtett világ legnagyobb drámája bontakozzon ki a szemünk előtt. Hadd emeljek ki ebből a grandiózus nyitányból néhány témát, melyek már itt előrevetítik a nagyheti eseményeket.
1. Jeruzsálembe érkezése előtt Jézus egy szamárért küldi el tanítványait abba a Bethániába, ahol már jól ismerték őt, ahol az ott lakók alanyai vagy éppen tanúi voltak csodáinak. (pl. Itt támasztotta fel Lázárt a halálból) Ezért Jézus kérését nem kellett magyarázni, elég volt a tulajdonosnak annyi, hogy az Úrnak van rá szüksége. Ha róla van szó, akkor bármit oda kell adni, bármit meg kell tenni érte, mert ő is mindent megtett értünk. Ilyen lélekkel megy majd Arimáthiai József és Nikodémus Pilátushoz elkérni Jézus testét, ezért ajánlja fel az előbbi saját sírboltját egy méltó temetésre. De az asszonyok is ilyen lelkülettel készítik el a keneteket, és indulnak el Jézus sírjához húsvét hajnalán.
2. Jézus érkezésére felbolydult a város, és sokan kérdezgették: Ki ez? Születtek helyes, részben helyes és hibás válaszok is erre a kérdésre. Vannak, akiket nem is érdekel a válasz. Jézus halálakor, de még inkább feltámadásakor újra felbolydul a világ, sokan kérdezik: Ki ez a Jézus? Nagypénteken a kereszt alatt egy római százados szájából bukik majd ki az egyik legtökéletesebb válasz.
3. Megszólal a nyitányban az emberiség egyik örök vágya is: ’Hosiá ná’ = Hozsánna, azaz Szabadíts meg bennünket! A bűneset óta az ember sosem lehet teljesen szabad. Megromlott természetünk újabb és újabb külső és belső megkötözöttséggel szembesül, amikből magunktól nem tudunk kitörni. A szabadulás/szabadítás témája visszaköszön Jézusnak a kereszten felhangzó szavaiban is.
4. A sokaság színes, irányítható, befolyásolható, sőt manipulálható is. Virágvasárnapon azoknak a hangja erősödik fel, akik Jézusban látják a Messiást. És másnap? Az, hogy mi a trend, mi a követendő éppen, sokszor alig néhányan döntik el. Általában olyanok, akiknek megfelelő érdekérvényesítő szándékuk és hatalmuk van. A sokaság pedig könnyen válhat szócsövükké tájékozatlanságuk, felületességük, vélt vagy valós érdekeik okán feltüzelve. Pilátus előtt látszólag majd a tömeg szavazza meg Barabbás szabadon bocsátását, és Jézus keresztre feszítését, de attól ez még igazából az „influenszerek” demokráciája.
5. Virágvasárnapon Jézus megsiratja az Olajfák hegyének lejtőjén Jeruzsálemet, mert tudja jól, hogy nem ismeri fel meglátogatásának idejét, a békesség útját. Mi történik, ott, ahol az emberek nem döbbennek rá, hogy Jézusban a Mindenség Ura érkezett a földre, és az ő követése a megmaradás egyetlen záloga? Az Úr könnycseppjei nem csak Jeruzsálemért, de a színre lépő Júdásokért is gördülnek alá.
6. A farizeusok felszólítják Jézust, hogy utasítsa rendre, hallgattassa el az ünneplő embereket. Ők már csak tudják, hogyan kell az embereket elnémítani. A feltámadás után le kell majd fizetni Jézus sírjának őrzőit, hogy mélyen hallgassanak az igazságról, és helyette hazugságot terjesszenek.
7. Jézus válaszában azt mondja, hogy amennyiben az emberek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani. És lám, a kereszthalállal elnémított, megrettent emberek számára a feltámadás első hírnöke nem más lesz, mint egy elhengerített kő.
8. „Áldott a király, aki az Úr nevében jön!” „A mennyben békesség és dicsőség a magasságban!” Isten és ember megbékélése a mennyben kezdődik, az Isten megváltó szándékával, és a kereszt által árad ki a békesség az emberekre is. Mi is lesz a feltámadott Úr első szava tanítványaihoz? Békesség néktek!
9. Érdekes pont a farizeusok szájából hallani már a nyitányban: „Látjátok, hogy semmit se tudtok elérni: íme a világ őt követi.” Aki csak találkozott a feltámadott Krisztussal, azzal később már bármit is tesznek, akár az életét is elvehetik, többé már nem állt be más úr igájába, csak Jézust dicséri és tartja királyának.
Ilyen a nagyhét nyitánya. De ne gondoljuk, hogy ha a nyitányt hallottuk, akkor már mindent tudunk, már nem is kell odafigyelni a darabra. A virágvasárnapi nyitány idén is felcsendül. De ne higgyük, hogy csupán a 2000 évvel ezelőtti előadást fogjuk újra hallani/látni. Bár a főhős, és a dráma legfontosabb elemei, valamint a végkifejlet nem változik, de a szereposztás mindig más és más. Egyáltalán nem mindegy, hogy te most milyen szerepet játszol. Nem mindegy, hogy te éppen ki leszel a történetben: Tanítvány-e vagy farizeus? Egy arctalan tömegember, statiszta, vagy neved is lesz már aszerint, amit te teszel ebben a mostani előadásban. És az sem mindegy, hogy például Pilátusnak, Nikodémusnak, Júdásnak, Józsefnek, Kajafásnak, Péternek, Jánosnak vagy valaki másnak szólítanak-e. Hol van a te helyed ebben a drámában?
