A European Science Foundation szervezet a kilencvenes évektől kezdve kétévenként készít felméréseket a vallásosságról. Bauer Lilla állítja: „A vallásosságnak teljesítményre ösztönző és védőfaktor hatása van. Ez leginkább akkor hasznosul, amikor az egyént körülvevő értelmező közösség megerősíti az egyén vallási identitását. A vallásosságra épülő családi és iskolai nevelés koncepciójában ennek a kapcsolathálózatot erősítő, bizalomra építő pedagógiának az arculata tapintható ki…” Ezért is fontos odafigyelni a vallásra.
Az Európai Tudományos Alap (EES) kutatása (2018-as összegzés) szerint, amely 22 országra terjedt ki Európában, a vallás átadása megszűnt a családokon belül. Nem öröklődik szülőről a gyermekre a vallási kultúra, és még csak nem is hitről beszélünk. A 16 és 29 év közötti fiatalok valláshoz való hozzáállása alapján hazánk Európa 22 országa közül a hatodik legkevésbé vallásos.
Ez a Z generáció. Ők már digitális bennszülöttek. Ők már csak a digitális világot ismerik. Képzett emberek lesznek. Mi lehet az oka, hogy nagy mértékben hagyják el az Egyházat, a keresztyén hitet, közösséget. Próbálnak magyarázatot adni erre:
A világjárvány idején a virtuális istentisztelet és a lezárások miatt megkérdőjelezték a személyes istentiszteletet és egyéb egyházi programokat. Lehetséges indok, de nem a legfontosabb.
Azt is mondják, hogy esetleg ez az időszak, amikor ki akarják próbálni magukat a világban és esetleg később visszatérnek. Lehetséges, de ez sem túl erős magyarázat.
A Z generáció valamiért azt látja, hogy nem éri meg neki a keresztyénségre fordított energia és idő, és a vallás irreleváns az életében. Ugyanakkor megtapasztalnak egy fogyasztói társadalmat, viszonylagos jólétet, és nem tapasztaltak válságot az életükben, sem a hitükben, és nem intellektuálisan utasítják el a hitet. Egyszerűen érdektelen számukra a keresztyénség, mert nem ad és nem tesz hozzá az életükhöz.
Ugyanakkor már a digitális világban sok hírhez, álhírhez is hozzájutnak. Aktívak a különböző válságok demokratikusnak nevezett megoldásaiban. Kiállnak a kisebbségek, elszigetelt emberek mellett, a környezetvédelem mellett, forradalmárok és társadalmi igazságot akarnak. Bár a keresztyénség is kiáll az éhezők, kiszolgáltatottak, meztelen emberek mellett, ők ezt nem látják hitelesnek, elég erősnek, és azt gondolják, hogy az egyházon keresztül ez nem lehetséges, mert nem elég radikális. Elég kritikusak is az egyházzal, mert szerintük a vallási vezetők és a vallás nem foglalkozik komolyan azokkal a dolgokkal, amelyekről beszél. Most a jóléti társadalmakról beszélünk, ahol nem kellett az egyháztagoknak mostanában mártírhalált halniuk és így bizonyságot tenni a hitükről Krisztus feltámadásában és Isten uralmának nagyságáról, dicsőségéről.
De az idősebb Y (29-44 év) generáció sem vallásos, esetleg csak a maga módján. Ők hasonlóan individualisták és nem is feltétlenül vallásellenesek, de nem akarnak elköteleződni. Vallásosak a maguk módján. Az ezoterikus vallások felé fordulnak, mert ott nem kell komolyan venni a hitet. Ez a tipikus érettségi találkozós szöveg, amikor nekem szegezi valamelyik, hogy megtaláltad-e a lelki békédet, hogy lelkész lettél.
Piliscsabán az Aquinói Szent Tamás Akadémia modernizált képzéssel próbál válaszolni erre a kihívásra. Figyelembe akarja venni a fiatalok sajátosságait.
Fontos a racionalitás, a tudományosság, a digitális, online világ sajátossága, az individualizmus, szekularizáció, amely teljesen másféle identitást alakít ki a fiatalokban, mint az eddig elfogadott vallási normák és azok megélése. A fiatalok igényei mára megváltoztak és bizonyos dolgokban alkalmazkodni kell hozzájuk, mondják az akadémián.
Ennek a digitális világnak is vannak azért árnyoldalai. Kb. kilenc hónapja internetet vittek egy amazonasi törzshöz. Vehetjük ezt egy társadalmi kísérletnek is. Elon Musk egyik műholdján keresztül jutottak hozzá. Eddig viszonylag elszigetelten éltek. Sok pozitívuma is lett, pl. kígyómarás esetén gyorsan szérumhoz tudnak jutni. Kapcsolatba tudtak kerülni távoli családtagjaikkal, rokonaikkal és más törzsekkel. Viszont meg is változtatta máris a gondolkodásukat. Eddig elképzelésük sem volt más világról, csak a szűkebb környezetükről. Most ez kinyílt. Már nem feltétlenül itt képzelik el a jövőjüket, a hagyományos gyűjtögető, vadászó, földművelő életmódban. Többen utazni akarnak, van aki tanulni szeretne, esetleg fogorvos lenne. A fiatalok lassan abbahagyták kevés kivétellel az életmódjukat, és naphosszat a telefonon böngésznek. Ez elveszi az idejüket. Nem csinálják azt, amit eddig. Ezt valaki lustaságnak mondja az idősek közül. Megváltozott a viselkedésük, a napi hagyományos élet. Van más negatívum is. Hiszen becsatornázták a pornográfiát, az erőszakot és a netes csalásokat, átveréseket, amelyeknek áldozatai is lesznek. A fiatalok viselkedésében megjelent az erőszak, a szexualitásban is. Viszonylag stabil, békés életet élnek, közösségi szabályokkal. Ez is felborulni látszik.
Azt mondhatjuk, hogy a világunk csetlik botlik. A vallás erős kihívás előtt áll. Lehet, hogy kell és lehet is bizonyos dolgokat változtatni, kommunikációt, kommunikációs csatornákat, spiritualitást, de a keresztyénség lényegét semmiképpen sem.
Dr. Beer Miklós nyugalmazott püspök elég őszintén és nem finomkodva szokott nyilatkozni egyházról, keresztyénségről, hitről. Valamit megértett a mai fiatalok kritikájából, akik nem fogadnak el tekintély alapon már semmit sem. Csak azért nem tartanak igaznak valamit, mert azt olyan ember mondta, akinek van tekintélye. Azt fogadják el, ami mögött ott van a teljesítmény is. Így fogalmazta meg: „Egy politikus szájából a keresztény szó mást jelent, mint egy hívő ember szájából, devalvál.”
Úgy látszik fontos a következő kijelentés. „Aki nem látszik, nem játszik.” Kende-Hofherr Krisztina, személyes márkaépítő szakember a gazdasági, üzleti világból mondta ezt egy előadásán. Maga is meglepődött ezen a konklúzión.
De ha belegondolunk, akkor Jézus is azt mondja, hogy nem lehet elrejteni a hegyen épült várost, és a mécsest sem azért gyújtják, hogy a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóba teszik, hogy világítson. Isten üzenetét nem azért kaptuk, hogy elrejtsük, hanem hirdessük és cselekedjük.
Mi a szerepünk? Ha hegyre épült városban vagyunk, akkor látszódni. Passzív dolog. Látszódni. Egy mondás szerint nem elég tisztességesnek lenni, de annak is kell látszani. A lámpást meg tartani kell. Akkor is, amikor már sokan nem tartják. Mint Mózes karját az ütközetben, hogy győzedelmeskedjenek. Néha értelmetlennek tűnik, de végül értelmet nyer.
Keressük az okát, hogy miért leszünk kevesebben vallásos emberek, hívő emberek úgy általánosságban és persze a látható Egyházban. Néha megtaláljuk a bölcsek kövét és tudni véljük az okot és megoldást is. De eljutunk végül arra a válaszra, amely a Bibliában is nagyon mélyen ül, és a 127. Zsoltárban így szól: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. (…) De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.”
Divinity írt egy találkozóról Richard Dawkins és Ayaan Hirsi Ali között. Az egyik ateista, a másik volt ateista, keresztyén ember: „és a válaszában szerintem őszintén meglepi volt mentorát, amikor világosan kijelenti, hogy igen, úgy döntött, elhiszi a Jézusról szóló keresztény történetet, beleértve Jézus feltámadását is. Dawkinst ritkán látni annyira sérülékenynek, mint amikor kiderül számára, hogy Ali nem csupán politikai keresztény, mint ő, hanem valódi hívő.”
Elkényelmesedtünk, jól élünk és jobban akarunk élni. Nem tartjuk zavarónak, ha a hitünket nem tudjuk úgy megélni, ahogy Jézus parancsolta. Talán inkább az zavar, ha éppen krisztusi módon akarunk élni. Ezt a fiatalok pontosan leveszik. Azokra gondolok, akikben ott van a hit csírája. Értük felelősek vagyunk.
Hivatkozások:
Csökken a vallás jelentősége a fiataloknál: a válasz a modern és kreatív oktatás
A Z generáció hitetlen generáció?
Megjegyzések a vallásosság jelenlétéről és tartalmáról a magyar fiatalok körében
Egy keresztény csapatban: az egyik idegenként, a másik otthonra találva
