Megszólal

Csönd Böjt

Nem a teljes csöndre gondolok. Az sem rossz. Inkább arra a meggondolt csöndre, amelyben az ember tudja, hogy mikor, kinek, mit mondjon, ha jó Lélek lakik benne. Van, amikor hallgatni kell.

Jelenet az Angyali szemek című filmben.
Keccs sétál a nővel az esti forgalmas utcán.
– Jó estét! – veti oda egy idegennek széles mosollyal.
– Hogy s mint? – kérdez vissza a férfi, szintén mosolyogva.
– Mi az, te itt mindenkit ismersz? – kérdezi a nő.
Nem tud válaszolni a nő kérdésére, mert már egy másik szembejövőhöz fordul.
– Mi a helyzet?
– Döcög a szekér öreg. – jön a felelet.
Most válaszol a nőnek.
– Próbáld ki!
– Nem én.
– Rajta!
A nőnek nem sikerül elsőre, csak egy félszeg morgásig jut.
– Hülyén érzem magam.
– Próbáld újra!
– Ne már…
Végül határozottan, mosolyogva szól egy autója mellett álló sofőrhöz.
– Jó estét!
– Hello! – jön azonnal a mosolygós válasz.

A szavak hatnak. A kedves és negatív szavak is. Egy kutatásban (Dr. Marijn Struiksma, Utrecht) vizsgálták a negatív töltetű szavak, és a bókok hatását, a nyelv és az érzelmek kapcsolatát. A kutatók elektroenkefalográfiát (EEG) és elektródákat alkalmaztak az önkéntes nők fejbőrén, laboratóriumban. Az érzelmi figyelem központjában a sértések és a bókok jeleket hívnak elő a hosszútávú memóriából. Ezt tudták mérni. Egyszerű sértést (Linda szörnyű), egyszerű bókot (Linda gyönyörű) és semleges (Linda holland) szöveget olvastak. Ezt egy idegen emberi névvel és volt, amikor saját névvel olvasták. Az idegen név esetén nem volt olyan erős reakció, mint a saját névvel.
Arra is kíváncsiak voltak, hogy az ismétlésre mennyire érzékenyek az emberek. Arra jutottak, hogy a sértésekből nem kell sok, hatása erősebben megmarad. Az agy erősebben reagál a sértésekre. A bókok hatása gyorsabban múlik, és többször kell ismételni. Ráadásul fiktív sértésekre is erősen reagál. Nem valós ember sértésére valóságosan reagál. A szónak hatása van.

Megállapították további kutatásokban, hogy bizonyos szavak, kifejezések unalmasak, mások izgalmasak, némely erőt ad, más pedig lenyom. Amikor pozitív érzésekről beszélnek, szeretet, szerelem, magát az érzést is át tudják adni. A gyűlöletkeltő, negatív beszéd kényelmetlenséget, szorongást kelt és át tudja adni a szorongást is. Tehát pszichológiai és fiziológiai hatása is van.

A negatív beszéd rövid és hosszú távú következményekkel járhat megismerésünkre és érzelmi jólétünkre. Az ember szociális faj. Az együttműködés az embercsoportok sikerének a titka. De ha nem tisztelnek vagy becsülnek valakit a közösségben, akkor nagy eséllyel nem lesz képes boldogulni. Nem csoda, hogy a hírnevet és a közösségben való helytállást bántó sértések rombolnak.

Erre mondják azt, hogy meg kell tanulni radar alatt repülni (Böhm Kornél írja a „Karaktergyilkosságok” című könyvében), vagy bevenni a „lesz…m tablettát”. De az nem ilyen könnyű. Van más internetes bölcsesség is. Attól, akitől nem kérnék tanácsot, nem fogom elfogadni a kritikát sem.

A kedves szavak valakinek jobbá teszik akár az egész napját. A negatív szavak meg összetörhetnek. A különböző segítők, lelki guruk, bloggerek között is fut ez a felismerés: „A kimondott szó lehet fegyver, lehet gyógyír, lehet mentőöv, lehet csapda, lehet emésztő tűz, lehet frissítő víz. A kimondott szó elvégzi a dolgát, nem tudod visszavonni. Súlya, ereje, hatása van, életeket változtatsz meg. Te döntesz: áldás vagy átok leszel?”   Lydia Finlandia becenevű blogger. Jó, ha a neten is van egy ilyen típusú kommunikációs segítség.

Egy angol eredetű hírben ( Interesting Engineering.) olvastam, hogy egy 16 éves brit lányt a metaverzumban, virtuális valóságban, egy csapat férfi szexuálisan zaklatott. A lány egy virtuális valóság headsetet viselt, amikor az avatarját, amely valós emberi alakját ábrázolta, megerőszakolta egy csoport férfi karakter. A valóságban nem történt meg, mégis valóságosan élte meg. A törvények szerint nem történt nemi erőszak. Azonban az eset után valóságos tünetei, szorongása lett, és még a gyógymódja is az volt, hogy szakemberekhez kellett fordulnia, mintha megtörtént volna.

Van egy kérdésünk. Hányféleképpen vétkezhetsz Isten és a felebarát ellen? Négyféleképpen, szóban, cselekedetben, gondolatban és mulasztásban. De úgy néz ki, hogy hozzá kell tennünk, hogy ezek komplex keverékében is.

A radar alatt repülni jó kifejezés. Szükségünk van védelemre, erős immunrendszerre lelkileg is. Azt tudom elképzelni, hogy Isten a mi védőernyőnk, ahogy a 12. Zsoltár írja: „2 Segíts, Uram, mert elfogytak a kegyesek, eltűntek a hívek az emberek közül. 3 Hazug módon beszélnek egymással, sima szájjal, kétszínűen beszélnek. 4 Irtson ki az Úr minden sima szájat és nagyokat mondó nyelvet!  5 Mert ezt mondják: Győzzük nyelvvel, segít rajtunk a szánk, ki lehetne úrrá rajtunk? 6 Most már fölkelek – mondja az Úr – a szegények elnyomása, az elesettek sóhajtása miatt, és szabadulást adok az arra vágyódónak. 7 Az Úr ígéretei tiszták, olyanok, mint a hétszer tisztított ezüst, melyet földbe vájt formába öntöttek. 8 Uram, te megtartod ígéreteidet, minket pedig megoltalmazol ettől a nemzedéktől mindenkor, 9 még ha bűnösök járkálnak is körülöttünk, és az alávalóságot magasztalják is az emberek.”

A szerző

Írások

Soós Szilárd a nevem. Református lelkész vagyok. Mivel a „nincsen benne állandóság” világhoz tartozom, örök változás. „Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten.” 1 Korinthus 13, 11-12