Ha hadsereg, akkor sokunknak a védelem jut eszünkbe. Nekünk kellett ezt még énekelni:
„Jön már, jön a század. Nézd a katonákat! Fegyverük, vaskezük védik a hazánkat.”
Kevesebbeknek jut eszébe, hogy a hadifejlesztéseknek köszönhetjük a polgári élet forradalmi vívmányait, az internetet, a GPS-alapú nyomkövetést, a mikrohullámú sütőt, a konzervet és akár a szigetelőszalagot is. A hadszíntéri orvoslás fejlesztéseit. Persze a robottechnológia gyors fejlesztését, sőt a mesterséges intelligenciát is. Szerintem a bionikában, az idegrendszerek és az elektromos eszközök közötti kapcsolat fejlesztésében is szerepet játszanak és a klónozásban is. Ezektől bulvárosan a különböző mozifilmekből lehet rémüldözni, de a valóság itt is titkos.
De a hadsereg ettől függetlenül nem az élet napos oldala. Képzeljük el ezt a rengeteg tudást, innovációt, energiát valamilyen hatalmi cél pusztító, zsaroló eszközeként. Mégis csak erőszakról beszélünk.
Annyit kell tudni a hadseregekről, hogy általában a működésük titkos. Az energiaigényük, széndioxid kibocsátásuk nem tartozik a nemzetközi széndioxid kvóta körébe, ellentétben az államok, cégek polgári életben való kibocsátásával szemben. Erről nem is akarnak tárgyalni. A világ legerősebb államainak hadseregei kérték, hogy ne legyen tétel. Egy 2022-es felmérés és becslés szerint a hadseregek bevetés és háború nélkül 5.5%-ban részesednek a károsanyag kibocsátásban.
Az USA hadseregéről azt írják, hogy a szén-dioxid kibocsátása, és így üvegházhatású károsanyag kibocsátása egy közepes országéval vetekszik. Azt mondják, ha állam lenne, akkor a 47. lenne a rangsorban. Ez csak a hadsereg, és amit bevallanak.
Hogy változik a környezetszennyezés, a környezetterhelés, ha kitör egy háború? Mivel a földön minden mindennel összefügg, ezért a háború hatása mindenhová elér.
Maguk a harci cselekmények hatása. Az izraeli háború első hatvan napjában a fegyverek mintegy 300 ezer tonna szén-dioxidot ontottak ki magukból. Akkor nem beszéltünk a romokról, a porról, a mérges gázokról, a gyengített urántartalmú lövedékekről. Gondoljunk most egy atomháborúra és következményeire. A robbanás után nukleáris szennyeződés, betegségek és tiltott zónák.
A harci cselekményekhez mozgatni kell a haditechnikát és minden áron. A szállítás és üzemeltetés is környezetszennyező. Gondoljunk a repülőkre, tengerjáró hajókra, naszádokra, anyahajókra, de a különböző gépkocsikra is.
Hiába van, de nem lehet mindent megújuló erőforrásokból fedezni. Nem lehet azt mondani egy háborúban az ellenségnek, hogy egy picit most nem harcolunk, mert lemerült az akkumulátor és várjuk a jó időt, amikor a napsütésben majd feltölt, és akkor mehet tovább a tusa. Ha ölni kell, ölni kell. Ha menni kell, menni kell.
A háború megváltoztatja a polgári életet is. Nem csak a háborús felek között, hanem a szomszédos területeken is. Pusztul az infrastruktúra. Repülőterek, vasút, hidak, utak, a közüzemi rendszerek, erőművek, vízszabályozó rendszerek. Az ivóvízbázisok és ivóvízellátó rendszerek, sérülnek, szennyeződnek.
Elkerülő utakra kényszerül a kereskedelem. Gondoljunk most a Vörös-tengerre. Izraeli és Palesztin háború hatására, a hajók nagy része a támadó huszik, Irán miatt a négyszer olyan hosszú utat választják Dél-Afrika felé Európa és Ázsia között.
Hiány lép fel energiahordozókból. Elég sérülékenyek az energiaellátó rendszerek. Nem lesz elég földgáz. Ez nem csak a fűtést, az elektromos áram előállítását veszélyezteti, hanem fontos alapanyag a műtrágya gyártásnál is. Tehát azonnal megjelenik a hatása a mezőgazdaságban. Kevesebb lesz a termés.
Természetesen a környezetet hatalmas pusztítás éri. Nem is feltétlenül az, hogy meghalnak állatok, kigyulladnak erdők. Sérül az ökoszisztéma. Elpusztulnak az élőhelyek, tavak, erdők tönkremennek. A vizek elszennyeződnek. Óriási zavar keletkezik az állatok tájékozódásában.
Az iparban átszervezik a termelést. Bizonyos dolgok abbamaradnak, nincs felügyelet. A bányákból ki kell a vizet szivattyúzni. Ha nem történik meg, sok bánya feltöltődik vízzel, és a vízben oldódó szennyezőanyagok könnyek kijutnak a felszínre a vízzel együtt. Az elmaradt fejlesztések, felügyeleti munkák is veszélyt hordoznak.
Társadalmi, jogi környezetre is hatással van. Magyarországon is, már a Covid idején, de most is háborús vészhelyzetre hivatkozva meg lehet változtatni a jogi környezetet, döntéshozást. Így fordulhat elő, hogy egy-egy vezető egyszemélyben döntési jogosultságot kap, és rendeletekkel irányíthat. Ez sokszor a környezetvédelem rovására megy. Ezt könnyedén ki lehet használni környezetszennyező beruházások engedélyezésére és azok működtetésére. Van egy kormányrendelet, amely kimondja, hogy egy környezetvédelmi jogsértés megszüntetése érdekében az elkövető céggel szerződést kell kötni, amelyben a cég vállalja a szerződésben foglaltak szerint, hogy felhagy a jogsértő magatartással. Nem kell büntetést fizetnie és időt kap. De addig azt csinál, amit akar. Folytathatja is a környezetszennyezést, és mindez onnan indul ki, hogy vészhelyzeti kormányzás idején rendeletekkel vissza lehet élni.
Azt mondják, hogy a hadseregek működése és háborús tevékenységeik környezeti hatásai, tehát a környezetszennyezésük több halálos áldozattal járnak, mint maga a háborús, emberi élet kioltására törekvő harci cselekmény.
Képzeljük el, hogy a propagandában legnagyobb, környezetvédelem mellett elköteleződő országok nagy hadseregeket tartanak fenn, és háborúznak, vagy háborúkat támogatnak.
Vannak kérdéseim, ha úgy meg akarjuk menteni ezt a bolygót és a rajta lévő életet, nem csak az emberét, akkor hogyan lehet háborúkat kreálni, támogatni? A kérdés költői. Vannak dolgok, ilyen a hatalom utáni vágy, amelyek nem változtak meg az emberek életében.
Fotó: A Berkeley-gödör (Montana)
Eredetileg egy hatalmas, nyitott rézbánya volt, melyet később víz töltött fel. A helyszínre érkező turisták ma gyakorlatilag azért fizetnek két dollárt, hogy láthassanak egy erősen savas, nehézfémekkel szennyezett tavat, melyben alig van élet.
