Megszólal

Igazság szája

Az Igazság szája, Bocca della Verità egy kerek, antik faragott kőkorong, amely Rómában, a Santa Maria in Cosmedin-templom előcsarnokában áll. Szája helyén egy lyuk van, amelybe befér az emberi kéz, és ha hazudna, akkor leharapja a kezét. A római időkből származik a legendája a Wiki szerint: „egy gazdag férfi arra gyanakodott, hogy felesége megcsalja, ezért elhatározta, elviszi az Igazság szájához. A nő megkérte szeretőjét, hogy férje előtt váratlanul, bolondot színlelve ölelje át és csókolja meg. Amikor ez megtörtént, a feleség úgy tett, mintha nem ismerné a férfit. Amikor a nő bedugta kezét a kőmaszk szájába, nyugodtan mondhatta, hogy férjén és az előbbi bolondon kívül senki nem ölelte még őt. A maszk nem harapta le a kezét, de megharagudott, és azóta nem hajlandó megcsonkítani a hazudósokat.”

Valamiért mi emberek szeretjük az automatizmusokat. Tőlünk függetlenül valaki, vagy valami mondjon igazat, tegyen rendet. Minél pontosabban szeretnénk előre tudni az eljövendő történéseket. Erre sok példát lehet találni a történelemben. Jóslás, csillagkutatás. Mára pedig a MI, a mesterséges intelligencia veszi át ezt a funkciót. Nem véletlenül, hiszen sok információval, rendszerszemlélettel rendelkezik. Szinte végtelen lehetséges variációk közül az elmúlt idők hasonló helyzeteiben való döntések alapján a nagy valószínűséggel bekövetkezőt, megtörténőt ki tudja választani.

A ChatGPT a GPT (Generative Pre-Train Transformer) szöveggeneráló mesterséges intelligencia technológiáján alapul, képes matematikai feladatok megoldására, főiskolai esszék írására és kutatási dolgozatok elkészítésére, de akár másodpercek alatt képes leprogramozni egy minialkalmazást is. Képes emberi nyelven fogalmazni, és teljesen elfogadhatóvá tenni.

Olvashattuk, hogy sokan beszélgettek ezzel az elmúlt időben. Valaki prédikációt íratott vele és imádságot.  
Részlet a prédikációból: „Az Isten által választott embereknek az a feladatuk, hogy közvetítsék az ő üzenetét, és hogy másokat inspiráljanak, hogy kövessék az ő útját. Ha Isten bennünket választott az ő üzeneteinek közvetítésére, akkor az a feladatunk, hogy megtegyük a legjobbat, és hogy szívből szolgáljuk őt. Végül, ne feledjük, hogy Isten mindig ott van velünk, és hogy ő mindig segít bennünket a nehézségek során. Ha bátorságot és erőt keresünk, akkor nyitott szívvel forduljunk Istenhez, és kérjük az ő áldását és vezetését az ő üzeneteinek közvetítésére. Ámen.”  
Imádság: „Istenünk, kérünk, hogy adj erőt és bátorságot nekünk, hogy közvetítsük a te üzenetedet. Add, hogy a te akaratod szerint járjunk, és hogy szívből szolgáljunk téged. Inspirálj minket, hogy másokat is rávezessünk a te utadra. Adj nekünk békességet és biztonságot, hogy ne féljünk a te üzeneteidnek közvetítésétől. Kérünk, hogy mindig ott legyél velünk, és hogy segíts bennünket a nehézségek során. Áldd meg a Te áldásoddal az üzeneteidnek közvetítését, és vezess minket a Te irányodban. Ámen.”

A prédikáció és ima egy jó konzervnek felel meg. Elő lehet venni, ha nincs jobb. De olyan semmitmondó, általánosságban beszél. De ha ezt egy ismert prédikátor hangjával hallom, életre kelhet. Mégiscsak kell a Szentlélek az ima és a prédikáció elkészítéséhez és megjelenítéséhez.

Valaki a harmadik világháborúról kérdezte.
Egy válasz: „Összefoglalva, nem vagyok képes megjósolni egy harmadik világháború időzítését, és úgy vélem, hogy eredményesebb a konfliktusok kockázatának csökkentésére és a világ békéjének és stabilitásának előmozdítására irányuló erőfeszítésekre összpontosítani.”

Ez is olyan semmitmondó nyilatkozat. Egy dollármilliós bevételt generáló filmben politikusi karakter mond ilyet. Meg a valóságos életben is, ha nem akarnak konfrontálódni.

A foltvarrók mesélik, hogy a munkáikba szándékosan hibáznak. Még ha tudnának is tökéleteset alkotni, egy rejtett hiba biztosan lesz benne. Az indokuk, hogy csak Isten tökéletes, és ő végez tökéletes munkát. De lehet, hogy ez egyben az egyediséget is biztosítja.

Amikor a CD uralma elkezdődött a bakelit lemezekkel szemben, mint zenehordozó, akkor túlságosan steril lett a hangzás. Zajokat kellett visszakeverni bele, hogy elfogadja az emberi fül.

Egy rajziskolában általános anatómiát is tanítottak, ahol az átlagos testfelépítést, arcszerkezetet lehetett megismerni. De ugyanakkor mindig az ettől eltérőnek örültek. Aki kicsit „hibás” volt. Könnyebb volt azt lerajzolni, akinek van különleges ismertető jegye.

Ha szeretnénk valamilyen biztos módszert a jövőnk pontos megismeréséhez, akkor csak ebben a mondatban több lehetetlen állítás van. A biztos és a pontos. Nem is élnénk szívesen egy falanszterszerű világban, ahol mindenkinek előre le van osztva a teljes élete. A minimális hibalehetőség is kiküszöbölve. Embertelen, unalmas, szóval így istentelen is.

Jóslás az egyéniség alá süllyedésről
A létezés egyetemes összefüggéséből kiszakadt, egyéniségébe-zsugorodott mai ember hamarosan el fogja veszíteni egyéniségét, de nem fölfelé, hanem lefelé. Minthogy nem bír egyéniségéből kiemelkedni, hát alája-rogy. Nemsokára hatóságilag szabják meg, hogy melyik vezető embernek képét kell a falra akasztanod, milyen könyveid és egyéb tárgyaid lehetnek, mit ehetsz-ihatsz és mikor, s nemcsak a munka, de a szórakozás is kötelező lesz, megszabott módon és megszabott időben; s az egyéniségük alá süppedt embereknek ez tetszeni fog. Miután az európai ember ezer évig úgy volt egyéni, hogy személyes szeszélyeit az egyetemes lehetőségekkel szembe-feszítette: most a szeszélyekből alakult ördögi rend nemcsak az egyéniségét, de az emberi létét is maga alá temeti.
S a mai ember ezzel elégedett és boldog lenne, ha körötte az ól nem imbolyogna szakadatlan.
Weöres Sándor A TELJESSÉG FELÉ /részlet/  1945

A szerző

Írások

Soós Szilárd a nevem. Református lelkész vagyok. Mivel a „nincsen benne állandóság” világhoz tartozom, örök változás. „Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten.” 1 Korinthus 13, 11-12