Beszélgettem nemrég egy nagybeteg, idős emberrel a kórházban. Azon tépelődött magában, hogy hogyan élhetne bűntelenül. Ült az ágya szélén, remegett a gyengeségtől és minduntalan visszatért ahhoz a kérdéshez, hogy hogyan tehetné le végleg a bűneit. Látszott rajta, hogy legalább úgy szenved ettől a problémától, mint a fizikai állapotától.
Akkor jöttem rá, hogy van itt egy elképesztő félreértés. Mert a bűnöket letenni valóban döntő fontosságú, de nagyon nem mindegy, hogy hova. Hogy hova teszem le őket.
Ha valaki számára azt jelenti a bűnök letétele, hogy elhatározza, hogy egy adott ponttól nem követ el bűnt, garantált a kudarc. Meg velejáróként a bűntudat, meg a szégyen. Esetleg még a képmutatás, hiszen a kudarcot felvállalni nem könnyű. És talán még az ítélkezés, mert könnyebben viseli a maga szégyenét, miközben a mások szégyenére rámutat. Pedig nem ezt akarta. Nem ez volt a szándék.
A bűnöket, azokat, amiket elkövettem, azokkal együtt, amiket még nem, de sanszos, hogy el fogom, letehetem Jézus lába elé és otthagyhatom. Mint egy batyut. Egy nagy, nehéz, felesleges batyut. És mehetek az utamon tovább, a terhük nélkül. Bűntudat nélkül és szégyen nélkül. Mint aki kegyelmet kapott. Mert kegyelmet kaptam.
Lehet, hogy most valaki azt gondolja magában, hogy ez egy jó kis alibi egy felelőtlen élethez, amiben bűntudat nélkül és szégyentelenül bűnözhetek. Tudod, hogy miért nem? Mert szeret engem. És a szeretete elkötelez. Átjár. Egészen mélyen, a lényem részeként jelenik meg a felelősség. Nem vonz annak a lehetősége, hogy bűnözzek. Ő vonz. A sötét pillanataimban pedig, amikor zuhanni kezdek, megtart.
Én azt mondom, ne a bűneiddel foglalkozz, hanem Vele! A bűneidet tedd le! De tényleg. Ő már foglalkozott velük épp’ eleget. Nem kell több. Te menj tovább az utadon a terhük nélkül. Nélkülük. Bűntudat és szégyen nélkül! Mint aki kegyelmet kapott. Mert kegyelmet kaptál!
Ha a bűneiddel foglalkozol, a szeretetéről csak az jut majd az eszedbe, hogy mennyire érdemtelen vagy és képtelen leszel Vele örülni. Ha viszont lemondasz arról, hogy te oldjad meg ezt a bűnproblémát és elengeded, leteszed végre a batyud, akkor életre fog kelni benned az Ő öröme! Érezni fogod, ahogyan átjár a szeretete. És el fogsz köteleződni a szeretetében. Egészen mélyen, a lényed részeként fog megjelenni. És nem fog már vonzani többé annak a lehetősége, hogy másként legyen. Mert jó lesz úgy.
