
Napelemes pályázat, energiahatékony felújítási pályázat, CSOK. Sorolhatnánk azokat a lehetőségeket, amelyeket társadalmunk megpróbál kimunkálni, hogy az Európai Unió előírásainak megfeleljen, életminőségben pozitív változás legyen, vagy éppen a rászorultabbak, életkezdők is lehetőséghez jussanak. Persze kicsit reménykedem, hogy tudatos jövőkép miatt, és emberségből is, nem csak az előírások miatt.
Meglehet, hogy egyetértek a célokkal, de a kivitelezés nem mindig tükrözi az eredeti szándékot. Vegyük mindjárt a CSOK támogatást. Szenzációsan indult. Óriási lehetőséget villantott fel először a többgyermekes családoknak. Csak nem volt elég kész lakás 2015 és 2016-ban, amikor elindult ez a támogatási rendszer. Akik előbb kaptak észhez, és gyorsan léptek, ők hozzájutottak a kész lakásokhoz még jó áron, szinte kockázat nélkül.
A következő etapban, akik még szintén gyorsak voltak, és az árak még nem emelkedtek, vagy csak minimálisan, tervezőasztalról tudtak lakáshoz jutni. Éppen kilábalt az építőipar a maga kis válságából a különböző rendelkezések, pályázatok segítségével. Még van szabad kapacitású, megbízható építő cég. Itt már nagyobb kockázattal, de még sikerült lakásokat építeni és a támogatást igényelve megvásárolni.
Azonban több tényező miatt elindultak az építőanyag árak felfelé, és az építőipari árak, a szakemberek díja, a szállítás és minden. A támogatás és a támogatott hitel összege egyre kisebb hányadot fedezett a támogatás segítségével vásárolt ingatlanok árából.
Az eredeti célt innen nem tudta betölteni a támogatás. Mert már csak olyan emberek tudták felvenni a kedvezményes támogatást és kölcsönt, akik enélkül is meg tudták volna vásárolni vagy építeni a lakást, házat. Nagyjából a kovid előtti időre már ez a helyzet állt elő. Közben még az történt, hogy boldog-boldogtalan, akár szakképesítés nélkül is építőipari vállalkozó és szakmunkás lett, mert volt benne pénz. Hirtelen rárepültek az üzletre, mint fácán a lócitromra a svihákok, akik meglátták a jó megélhetést. Persze jöttek az építőipari feszültségek. Az árak emelkedtek, a szerződéseket módosítani kellett és jó, ha ennyivel megúszták a leendő tulajdonosok. Sok cég csődöt mondott és futhattak az építtetők a pénzük és igazságuk, lakásuk, ingatlanuk után. Ez nem feltétlenül a rendelet alkotók hibája volt. Az építőanyag kereskedők is keresni akartak, külföldön is nőttek az árak, az építőipar is keresni akart. Több lett a keresni akaró ember, mint amit az állam finanszírozni tudott. Plusz megérkeztek a rendeletek felpuhulásával a több ingatlant is támogatással megvásárlók, akik ténylegesen nem rászorultak voltak, hanem befektetők.
A jó cél nem valósult meg maradéktalanul, mert olyan embereket finanszírozott végül az állami pénzcsap, akik nem voltak benne az eredeti célközösségben. De a jogi környezetet ki tudták használni, és érvényesíteni a maguk érdekeinek megfelelően.
Mondhatnám, hogy annak adatik, akinek van.
Az energiahatékonyság eléréséhez nyújtott pályázatoknak szintén van egy hátulütője. Bizonyíthatóan, mérhetően el kell érni 30 % energiamegtakarítást. Leginkább olyan emberek pályáznának, akik már eddig is spóroltak, kevesebbet fűtöttek. A kis lehetőségeikkel már szigeteltek, alternatív fűtést használnak. Azok, akik eddig is felelősen gondolkodtak nem biztos, hogy hozzá jutnak ehhez a forráshoz, mert nem tudnak ekkora csökkenést elérni. Itt megint azok járnak jól, akiknek nincs lelkiismeret furdalásuk, és akik papíron tudják igazolni, hogy miért is veszik fel a támogatást.
A napelem támogatás is, az Európai Unió előírásainak megfelelően, az energiafelhasználás csökkentéséről szól. Kevesebb fosszilis anyagból előállított energiát használjunk és kevesebb CO2 kibocsátás legyen. Persze kevesebbe is kerül, mert kevesebb hálózati energiát használ egy háztartás. Kiderült, hogy bonyolultabb a dolog. A kezdeti lelkesedést, számolgatást felváltotta a rideg valóság. A hálózat fenntartója átalakította a finanszírozási, átvételi rendszert. Egyfelől érthető, hiszen, ha van napelem, ha nincs, a hálózatot karban kell tartani, bővíteni kell és új infrastruktúrát kell kiépíteni, ami nem kevés költség. Azt úgy tudja megépíteni, ha a hálózathoz csatlakozók is finanszírozzák. Ezért kevesebb díjért veszik át az elektromos energiát, mint amennyiért adják, és így nem is éri meg annyira. Arról van szó, ha túl sokan váltanak napelemre megfelelő hálózati háttér nélkül, akkor a legnagyobb napsütésben sem tudnak a hálózat felé betáplálni, energiát küldeni, mert olyan túlfeszültség keletkezik, hogy nem tudja fogadni.
Persze van még egy hátulütője a dolgoknak, és ez az állam igénye az adóra, így az energia után beszedett adóra is. Márpedig, a napelemek által megtermelt energiát is megadóztatják, sőt jövedelemnek tekintik, ami után adót kell fizetni, mert bevétel. Amit az egyik kezével ad, hogy megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, azt a másik kezével elveszi, mert kell a bevétel. Ezzel máris akadályává lesz a megújuló energiaforrások telepítésének. Legalábbis az emberek egy része zsigerből elveti így.
Akkor itt vannak a máshol már telepíthető erkélynapelemek is. Ez egy egyszerű eszköz hiszen a delikvens megveszi, egy villanyszerelő barátjával beüzemeli, és élvezi, ha nem is túl nagy teljesítményű, de mégis csökkenti a költségeit. Ez Magyarországon nem engedélyezett. Ennek jogi és vagy műszaki akadálya van, nem tudom. Gyanítom szintén benne van az is, hogy ez valóban „ingyen” áram, amit nem lehet adó szempontból utolérni. Vagy még nem dolgozták ki a módját.
Van még más forma is. Olyan napelemes, szigetműködésű rendszer, amit nem kötnek be a hálózatba. Legalábbis nem táplál vissza energiát, csak az általa termelt energiát fogyasztja vagy akkumulátorban tárolja. Egy másik kialakított rendszernél nincs akkumulátor, azonban olyan a rendszer, hogy amíg megfelelő energiamennyiséget termel, addig egy automata kapcsoló ezt az energiát választja ki használatra. Tehát napsütésben működik a mosógép, mosogató, vízmelegítő, hűtő és minden fogyasztó, amit csak elbír. De amikor nincs elég energia, akkor visszavált a hálózati fogyasztásra. Ez sem engedélyezett nálunk. De ez is költségcsökkentő tudna lenni, ha nem is teljesen költségmentes. De gyanítom, hogy itt is vannak adózási megfontolások.
Azt látom, hogy jó célok fogalmazódnak meg és jó elképzeléseket kezdenek megvalósítani. Tényleg emberek életét akarják segíteni és kímélni a környezetet. Nem vagyok naiv. Ezek kiépítése, létrehozása is financiális kérdés. Ebbe bele kell pumpálni egy csomó pénzt, hogy működőképes legyen. Egész rendszereket kell átalakítani és kialakítani. Csak az a baj, hogy ezt külső forrásból kellene megtenni, mert önmagában nem kifizetődő a használónak. Így el is megy a kedve, hogy ő alakítsa ki ezt a rendszert. De ha ebbe belelép egy külső szerv, hogy gyorsabban arasson, mint ahogy ez rendesen terem, akkor szinte azonnal halálra is ítéli. Nem fog megvalósulni. Tetszettek volna korrektül csinálni. Az ide juttatott uniós forrásokat, erre használni.
Végső tanulság, ha van ilyen, minden jónak akadálya az egyén vagy felettes szerv tagjainak kapzsisága, jellemtelensége, haszonlesése. Ami jónak indult, gyorsan csapdává alakul, főleg, ha valakik ebből meg akarják szedni magukat. Ezt az utóbbi jellemhibát nem lehet semmivel kiküszöbölni és javítani.
Helyette irányadó gondolatok Mózes második könyvéből a 23. fejezetből:
1 Hazug hírt ne terjessz! Ne segítsd a bűnöst azzal, hogy hamisan tanúskodsz mellette!
2 Ne állj a rosszat akaró többség mellé, és ne vallj peres ügyben a többséggel tartva, nehogy elferdítsd az igazságot.
3 A nincstelennek se kedvezz peres ügyében!
4 Ha ráakadsz ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára, hajtsd vissza hozzá!
5 Ha látod, hogy összeroskad terhe alatt annak a szamara, aki gyűlöl téged, ne hagyd magára, hanem segíts neki felállítani!
6 A szegény ember igazságát ne ferdítsd el peres ügyében!
7 A hamis ügytől maradj távol! Az ártatlant és igazat ne öld meg, mert én nem adok igazat a bűnösnek!
8 Vesztegetésre szánt ajándékot ne fogadj el, mert az ilyen ajándék vakká teszi a világosan látókat, és vesztét okozza az igaznak.
9 Ne sanyargasd a jövevényt, hiszen ti ismeritek a jövevény életét, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban.
Ha egy közösségnek, például egy ország lakosainak közös értékei vannak, és valódi közössége van, akkor tud csak közösen jó dolgokat végig vinni.