Megértettük

Vallásszabadság Finnországban

Sokan, akik követik a világ dolgait hírportálokon vagy közösségi médián keresztül, tudják, hogy egy volt finn országgyűlési képviselő, Päivi Räsänen ellen per folyik. Az evangélikus volt képviselőnő több nyilvános fórumon is megfogalmazta hite szerinti véleményét az LMBTQ ideológiához idomuló saját egyházának állásfoglalásával kapcsolatban.
Azt, hogy Isten az embert férfivá és nővé teremtette, és akarata ellen való – a Biblia tanítása szerint – minden egyéb más szexuális kapcsolat. Hogy nem helyesli – Pál apostolt idézve – a finn evangélikus egyház hozzáállását a kérdéshez, mely a közvélemény nyomására beállt a finn Pride mozgalom mögé. Megnyilvánulásának lényege a saját egyháza ellen megfogalmazott kritika, értjük, ugye?
A Szentírás idézése, az abból kiinduló állásfoglalás, véleménynyilvánítás nyomán feljelentették. Nem rágalmazott, nem becsmérelt, nem uszított megtorlásra vagy bántalmazásra senkit, csak a véleményét, hite szerinti látását mondta el. (Hogy Isten akarata ellen való. Illesse ez azokat, akiknek Isten akarata egyáltalán számít valamit, vagy akik szerint Ő egyáltalán létezik.)

Véleményt nyilvánított, ahogy annak idején például ők is…

Akkor ezért senkit nem jelentettek fel, nem indult ügyészségi eljárás. Mert hát szólásszabadság meg ilyesmik. Lehetett a legordenárébb módon gyalázni a keresztények Istenét, belefért, sőt! Egymásba karöltve vonultak fel Európa vezetői a muszlim támadásnak áldozatul esett – mert nagyjából ugyanebben a stílusban Mohamedet gúnyolták ki, és ezt mohamedán terroristák nem hagyták válasz nélkül – hetilap szerkesztőségének tragédiája kapcsán. Támogatólag… Mert hogy szólásszabadság van.

Valóban borzasztó mészárlás történt akkor. Ideológiai alapon. Megsértenek valakiket a hitükben, mélységesen és undorító módon, de erre akkor sem lehet a válasz ilyen brutális – mondja a kulturált és szofisztikált Európa. És tényleg így gondoljuk mindannyian. De ha valakit keresztény hitében sért és annak alapjaiban fenyeget meg egy ideológia, és ezt az illető meri csak szóvá tenni is – nem mészárol le, nem öldököl, csak szót emel – azt lehet elítélni, és ha úgy alakul a bírósági ítélet, bebörtönözni.

A finn rendőrség először amúgy úgy döntött, hogy nem indít vizsgálatot az ügyben, mivel „Räsänen röpirata a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság értelmében megengedett morális gondolatokat és fejtegetéseket tartalmaz”, valamint „ha a Bibliában előforduló egyes nézetekről úgy tartjuk, hogy azok önmagukban kimerítik az uszítás cselekményét, akkor a Biblia terjesztését vagy elérhetővé tételét is eleve uszításnak és ezért büntetendőnek kellene tekintenünk”. Hmm… aztán valahogy mégis másképp alakult…

Most vasárnap több ezren tüntettek a budapesti finn nagykövetség előtt, hogy kifejezzék, hogy itt valami nagyon félrement. Nagyon nem stimmel. Most akkor szólásszabadság van, és ennek dicső jegyében egy karikatúrában lehet így ábrázolni a Szentháromság Istent, ezzel gyalázva milliók hitét – na de akkor esetleg egy politikus hölgy is megfogalmazhatja a látását, hitét ennek-annak kapcsán…

Vagy nem?!? És a keresztény állásfoglalást, Biblia-idézést lehet diszkriminálni, elítélni, társadalomra veszélyesnek bélyegezni, bebörtönözni.

Volt ellentüntetés is a fővárosban, a Magyar Ateista Társaság szervezésében. Ketten tartották a transzparenst. Na, úgy körülbelül ennyien is voltak. Plusz még néhány sajtós és pár rendőr, aki vigyázott rájuk. A tüntetés kapcsán valaki így nyilatkozott: „Lehet röhögni az ateistákon, aztán a népszámlálás után térjünk vissza arra, hogy hányan is vallják még magukat valamely vallás követőjének.”

Csakhogy itt nem ez a kérdés! Ennél sokkal többen vannak nyilván ateisták. Sokkal-sokkal többen. Éppenséggel a finn politikusnőt támogató tüntetésen is volt belőlük bőven. Ateisták, evangélikusok, katolikusok, reformátusok, baptisták, pünkösdiek… emberek, akik még hisznek az európai valóságos értékekben. A vallásszabadságban, a szólásszabadságban – akkor is, ha éppen a mostani ideológiai diktatúra ellenében próbál is létezni.

A szerző

Írások

Református lelkipásztor, teológus. Lelkigondozó. Lelkészfeleség. Édesanya. Alföldi lány voltam, akit Isten kunsági szelei átfújtak a Dunán, és végül itt lettem azzá, aki vagyok. Először a somogyi vizek és erdők mentén, most pedig már régóta a Balaton partján. Szisztematikus gondolkodás, pontos fogalmak, de empátia és költészet egyformán fontosak nekem. Talán segítenek meglátni, igazán látni és láttatni...