BlogHittem, azért szóltam

A Kovász Közösség és a 444 ki akarja szabadítani az egyházakat a „politika fogságából”. Rosszat sejtek

Ahogy ez várható volt, tudatosan, kívülről szervezett formában nálunk megjelent a „progresszív teológia” különítményes csapata, hogy úgymond „párbeszédet” kezdeményezzen a kereszténységről, mert állítólag a keresztény értékekről szóló diskurzust a kormánypártok sajátították ki. Ez a Kovász Közösség (https://kovaszkozosseg.hu/), amelynek támogatója a Civil Kollégium Alapítvány. Az alapítvány mögött olyan szervezeteket találunk, mint a United Way – Hálózat a Demokráciáért program; Westminster Foundation for Democracy, London; Soros Alapítvány; European Commission DGEAC; Nemzeti Civil Alapprogram. (https://regi.cka.hu/bemutatkozas/)

Mit ad Isten, a kereszténységről szóló nyilvános beszéd formáláshoz olyan partnerre találtak, mint a 444, amely független újság rögtön a Kovász Közösség egy cikksorozatának első darabjával jelentkezik, melynek címe meg is adja az alaphangot: „Egyházak a politika fogságában: a liberális demokrácia keresztény alapjai”.

Mint a sorozatot felvezető leadből megtudjuk, azért vannak az egyházak a politika fogságában, mert „Magyarországon a keresztény értékekről és a kereszténységről szóló nyilvános beszéd a kormánypártok kommunikációs terepe lett. Ez a kisajátítás szinte teljesen láthatatlanná teszi azokat, akik keresztényként kérdéseket vetnek fel kormányzati törekvésekkel kapcsolatban.”

Mily’ meglepő ugye, hogy a Kovász Közösség és a közismerten politikailag elfogulatlan 444 most arra tesz kísérletet, hogy politikamentesen kiszabadítsák ezeket a szegény hazai egyházakat az Orbán kormány által tákolt politikai fogságból. És ők egy ilyen erős politikai állítással akarnak párbeszédet kezdeményezni, s ugyanakkor elhitetni azt, hogy tényleg a politika felett állnak.

Az nyilván fel sem vetődik, hogy ha a hazai egyházak napjaink közéletének egyes témáiról olyan kijelentéseket tesznek, amelyek történetesen egybeesnek a kormánypártok állításaival, például a családról, akkor az nem azért van, mert a kormány politikai foglyai, hanem mert ez a meggyőződésük. A valóságos helyzet talán pont fordított, egyes mai, alapvető kérdésekben a kormány mondja azt, amit amúgy a kereszténység évezredek óta hirdet. Úgy látszik, valahogy ez a körülmény, hogy ti. az évezredek alatt kikristályosodott keresztény üzenet megelőz minden mai politikai formációt, még a mai kormánypártokat is, elkerüli a Kovász Közösség figyelmét. S ha az egyházak napjaink aktuális vitáiban azonosulnak ezzel az évezredes bibliaértelmezési hagyománnyal, akkor nem a politika foglyai, hanem egyszerűen hűségesek olyan tartalmakhoz, amelyeket mindig is igaznak fogadtak el.

S most jönnek a Kovász Közösség kívülről támogatott különítményesei, s azt akarják bemagyarázni, hogy ők majd a politikáról leválva, minden politikumtól mentesen megmondják a tutit, s kioktatják az egyházakat például arról, mint ez az első cikk, hogy mit jelent a keresztény szabadság. Ellentétben az írást felvezető szöveggel, mely szerint az a „szabadság teológiai alapjait járja körül”, a cikk nem tud kezdeni semmit sem a szabadság teológiai fogalmával. A szabadság a keresztény teológia értelmezésében első renden eszkatológikus kategória (ld.:megváltás), amely arról szól, hogy Isten Jézus Krisztus halála és feltámadása által miként szabadítja ki az embert saját bűnös természetének és halandóságának fogságából. Ehelyett itt olvashatunk egy elég nehezen követhető okfejtést az általam amúgy nagyra becsült Bibó Istvánra és Isaiah Berlinre hivatkozva. A cikk teológiailag értelmezhetetlen.

De nem is ez a lényeg, habár egyáltalán nem mellékes. A lényeg az, hogy immár nálunk is megjelent szervezett és kívülről támogatott formában a manapság „progresszív teológiának” nevezett irányzat, amelynek nyilvánvalóan az a célja, hogy keresztény alapon támogassa meg a mai liberális világkép azon kísérletét, amely évezredes keresztény igazságokat akar átértelmezni és hatást kifejteni a hazai egyházakon belül is, arra hivatkozva, hogy az egyházakat ki kell menteni a politika fogságából.

Ez annyira álságos. Jóhiszemű vagyok. Elhiszem azt, hogy a Kovász Közösség tagjai saját meggyőződésből teszik azt, amit tesznek. De ha azt állítják, hogy az egyházak a politika fogságában vergődnek, amikor évezredes igazságokat fogalmaznak meg, akkor azt kell mondjam, kísérletük semmi más, mint nettó politikai vállalkozás. Az úgy nem megy, hogy míg az egyházakat a politika felől értelmezik, saját magukat nem.

 Az már egy másik erkölcsi kérdés, hogy vajon a Kovász Közösség azon tagjai. akik amúgy szoros, akár munkajogi viszonyt ápolnak az állítólag politikai fogságban vergődő egyházakkal, miként számolnak el saját magukkal. De ez legyen az ő bajuk.