BlogHittem, azért szóltam

Az egyház bűnbak lehet, de áldozat sohasem

Niedermüller Péter DK-s polgármester azt mondja, hogy a kormány az egyházakra és a sportra költi a pénzt az egészségügy helyett.

Nem foglalkoznék az elhíresült DK-s polgármesterrel, aki nem is olyan régen a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat rémisztő képződménynek nevezte, ha nem tapasztalnám nap mint nap, hogy a mai magyar közgondolkodásban igenis létezik egy olyan képzet, hogy a kormány önti a pénzt az egyházakra. S ezt bizony sokan ellenszenvvel fogadják.

Ezen persze nem kell csodálkozni, hiszen mint tudjuk, az egyház-és kereszténységellenes ideológiának és hangulatkeltésnek mifelénk hosszú története van a ma balliberálisnak nevezett áramlatok részéréről. Miközben itt egyfolytában a gyűlöletkeltés ellen küzdenek, valahogy ez az egyházakra nem vonatkozik. Ezért aztán nem csoda, ha a magam 68 évével a rendszerváltásnak nevezett átalakulás óta is többször ejtett rabul az a leküzdhetetlennek tűnő képzet, hogy ami az egyházakhoz, a kereszténységhez való ellenséges viszonyt illeti, sokak fejében semmi sem változott, sőt egyre erősödő politikai képviseletet is nyert.

Ez azért figyelemre méltó, mert akárhogyan is, az egyház a kommunizmus hosszú évtizedeiben mégis csak áldozat volt. A régi bázisát szétverték, javaitól megfosztották, tagjait a diktatúra kemény éveiben üldözték, a konszolidációnak nevezett időszakban megfélemlítették, s az egész magyar társadalmat egy ateista ideológia elfogadására kényszerítették. Az egyházakat nyilvánvalóan súlyos jogsérelem érte.

De úgy tűnik, mindez nem számít. Az egyház, a kereszténység elleni hangulatkeltés és nyilvános gyűlölködés él és virul. Sőt, amikor jön egy kormány, amelyik fel meri vállalni a kereszténység védelmét, s ezt az egyházak el merészelik fogadni, akkor ez a szerencsétlen keresztény maradványtársadalom megtudja, hogy már azért is bűnös, mert támogatást kap. Az persze ilyenkor mindig homályban marad, hogy voltaképpen mire is kapnak pénzt az egyházak. Azzal ugyebár nem kell foglalkozni, hogy szociális, kulturális intézményeik, iskoláik mindenki számára nyitottak, hogy ingatlanaik igen jelentős hányada a magyar kulturális örökség felbecsülhetetlen értékű része. Mint ahogyan az is mellékes, hogy az egyházak veszteségeinek teljes kompenzációja rendre elmaradt.

Elég csak annyit mondani, hogy az egyházak a kormánytól pénzt kapnak, s ez a hangulatkeltés sokakban táptalajra talál. Az egyházak pedig érezzék rosszul magukat, ha támogatnak egy olyan kormányt, amely történelmi jogsérelmüket igyekszik felszámolni.

Tőlem ugyan ne várja senki sem, hogy támogassak egy olyan politikát, amely az egyházak elleni gyűlöletkeltésből akar hasznot húzni.

Egyszer s mindenkorra le kell szögezni: az egyház a kommunista-ateista ideológia áldozata volt. Illene a kormány mai egyháztámogatási politikáját innen nézni, s egyházból nem újra bűnbakot csinálni. Elég volt.

A szerző

Írások

A ma „baloldalinak” és „liberálisnak” nevezett eszmék elleni, nyíltan keresztény-konzervatív közéleti írásaim a reposzt.hu archívumában és ezen az oldalon a Hittem, azért szóltam c. blogban, néha a Facebookon olvashatók. Református lelkész vagyok, egyházi tisztségeim az illetékes felületeken könnyen megtalálhatók.