Ismerjük meg

Mindeddig megsegített minket az Úr

A Zalai-dombság délkeleti részén fekszik Galambok község, Nagykanizsától nem messze. Neve a hagyomány szerint onnan ered, hogy a sok apró, fehérre meszelt ház messziről úgy tűnt, mint a galambok a mezőségben. A hajdan nagyszámú református gyülekezetnek évekig nem volt saját lelkésze. Most, egy fiatal lelkipásztort vezetett az Úr hozzájuk. Megtartani, gyarapítani a közösséget: bizony, sok a feladat a missziós gyülekezetben.

A reformátusoknak már a reformáció első szakaszában, 1550 körül anyaegyházuk volt, a főleg mezőgazdaságból és állattenyésztésből élő településen. Megszenvedték a török uralmat, az ellenreformációt. 1793-ban szentelték fel a megújuló gyülekezet új templomát. Ez még fából készült, hamar használhatatlanná vált, a mostani, barokk stílusú templomot közadakozásból építették az 1860-as években.

Az utazónak nem kell navigációs eszköz, hogy odataláljon. A település legmagasabb pontján áll, messziről irányt mutat. Vendéglátóim a templom szomszédságában álló gyülekezeti ház udvarán várnak. Bertók Dániel lelkipásztor, Borbás Árpád gondnok, Kissné Hegyi Zsófia és Varga Tünde presbiterek kísérnek fel a templomhoz.

Gondolom, egy ideje nem jártak a templomban, milyen most belépni?

Borbás Árpád: A téli időszakban a gyülekezeti teremben tartjuk az alkalmakat, ha éppen lehetséges a járvány miatt. Ott is jó együtt lenni, de a templom az egész más. Az ember szívét is megdobogtatja, ha belép.

Szépen felújított, tágas, nagy templom. Ezt az érzetet növeli a padok érdekes elrendezése, középen egy sor, a szélek üresek.

Borbás Árpád: Ez a felújításkor alakult így. Ezekből a régi padokból négy sor volt, 390 ülőhely, faltól falig voltak. Gyerekkorunkban volt, hogy így se volt hely, nekünk fent kellett ülni a karzaton. De annyira tönkrementek a padok az idők alatt, hogy nem tudtunk többet megmenteni. Sajnos most ennyi is elég.

Varga Tünde: Van egy hagyományos ülésrend a gyülekezetben, a karzat alatt az asszonyok padsora, a másik a férfiaké. De ha vendég jön, azért nem szólunk rá, ha észreveszi, átül, de ha nem, az se baj. Szeretettel fogadunk mindenkit. 

Beszélgető partnereim beleszülettek az egyházi életbe. Szüleik, nagyszüleik mind tevékeny tagjai voltak a gyülekezetnek, számukra természetes volt, hogy templomba járnak. Ez a családokon átívelő hitátadás sajnos mostanra megszűnt – kanyarodunk rá rögtön napjaink nehézségére – a fiatalok távolra költöznek, ha haza is jönnek, már nem járnak templomba. A beköltözők nem keresik a lelki közösséget. Lesétálunk a gyülekezeti házhoz, ott folytatjuk a beszélgetést.

Merengjünk egy kicsit a múltban. Milyen volt a gyülekezeti élet anno?

Kissné Hegyi Zsófia: Gyerekkoromban nagyon sokan voltak a reformátusok. 66 éves vagyok, ahogy visszaemlékszem, akkoriban nagyon sokszor készítettek az asszonyok ételt a rászorulóknak, főleg gyerekotthonoknak vitték nagy teherautókkal. Sok alkalom volt, bibliaórák, gyermek-istentiszteletek. Emlékszem, hogy akkoriban minden este harangozni kellett jönni.

Borbás Árpád: Vasárnap meg nyomni a fújtatót.

És ma mi a helyzet?

Kissné Hegyi Zsófia: Nehéz. A munka sokakat elszólít. Én is Zalakarosra jártam dolgozni, vasárnap is mennem kellett, nem tudtam templomba jönni. Gyerekeim se tudtak jönni. Az unokáim pedig már máshol tanulnak.

Varga Tünde: Sok a kifogás, vasárnap ebédet kell készíteni, a napi teendők is fontosabbak. Pedig megoldható lenne. Az én családom is állattartásból él, de mindig itt vagyok vasárnap.

Volt egy pont az időben, amire datálható az, hogy kevesebben lettek?

Bertók Dániel: Ez egy hosszabb folyamatnak a része, és nem mondom azt, hogy már a végén lennénk. Nekem tényleg bátorító ige a gyülekezetünk vezérigéje: „Mindeddig megsegített minket az Úr” (1. Sámuel 7,12) 

Bertók Dániel idéntől hivatalosan a Galamboki gyülekezet lelkipásztora. A fiatal lelkész Pápán végezte a gimnáziumot. Ügyvéd akart lenni, de mégis úgy alakult, hogy a teológiára ment, ahol aztán az elhívást is megkapta az Úrtól. Hella Ferenc esperes mellett szolgál segédlelkészként Nagykanizsán, így – őt helyettesítve – többször járt már Galambokon. A felkérésre, hogy mi lenne, ha állandó lelkésze lenne a településnek, örömmel mondott igent. Feleségével, két kisgyermekükkel be is költöztek a paplakba, most már a településen élnek. Ismeri a helyi adottságokat, a gyülekezet jelenlegi nehéz helyzetét. Mint mondja, van egy megtartó ereje a dicső múltnak, van a gyülekezetben egy jó értelembe vett büszkeség, de nem lehet csak a múlton tűnődni, előre kell tekinteni. Feladattal érkezett Galambokra.

A teológiáról kikerülő lelkészek tele ambícióval, lelkesedéssel, gondolom szívesebben mennek nagyobb helyekre, ahol jobban ki tudnak teljesedni, s nem egy szórványba, ahol kérdéses a jövő.

Bertók Dániel. Az Úristen nagy kegyelme az, hogy én mind a kettőt, a nagy és a kis gyülekezetben való szolgálatot is megtapasztalhattam, mind a kettőben megtalálom a helyem. Annak igyekszem örülni, ami van. Volt olyan bibliaórám, hogy ketten voltunk, plusz a Szentlélek, így az már három. Szeretek kis gyülekezetben lenni, oldottabban tudok az igére koncentrálni. A felkészülés szempontjából nincs különbség, hogy hányan hallgatnak, de a prédikáció személyesebb tud lenni egy kisebb gyülekezet előtt.  

És a gyülekezet miként fogadta az ifjú lelkészt?

Borbás Árpád: Nagy örömmel. És nem csak azért, mert évekig nem volt saját lelkészünk. Ismerjük őt, és már a falu is tudja, hogy ki a mi lelkészünk.

Kissné Hegyi Zsófia: Büszkék vagyunk, hogy saját lelkipásztorunk van. 

A galamboki egy Missziói Egyházközség. Galambok a fő központ, és 17 szórvány települése van a gyülekezetnek (Miháld, Pat, Sand, Zalakaros, Zalakomár, Orosztony, Zalaújlak, Nagyrada, Zalasárszeg, Nagybakónak, Csapi, Zalaszentjakab, Zalaszabar, Zalamerenye, Kerecseny, Garabonc, Balatonmagyaród) A népszámlálási adatok szerint itt 72 református van, 66-an fizetnek egyházfenntartói járulékot. A következő nagy település Zalakaros, ott 44-en vannak. Bertók Dániel szerint feladat még előtte, hogy felkutassa őket, jó részük rejtőzködő keresztyén. Nagytöbbségükhöz van név és cím is, de a járványhelyzet miatt most nem lehet személyesen felkeresni őket.

A vidéki gyülekezeteknél, így Galambokon is súlyos gond a hívők fogyása. Hogyan lehet megerősíteni lélekszámban a gyülekezetet?

Bertók Dániel: Az első feladat a Galamboki gyülekezet erősítése. Régebben vasárnaponként nagy rohanás volt egyik helyről a másikra, hogy mindenütt időben meg legyenek tartva az istentiszteletek. Azt láttuk, hogy a szórványból a hívek autóval mentek Zalakarosra. Gondoltuk, hogy akkor már ide is el tudnak jönni, és el is jöttek. Így több időt lehet velük tölteni, megismerik egymást a környék reformátusai. Nem az a cél, hogy megszüntessük a szórvány gyülekezeteit, ők továbbra is Zalakarosi reformátusok, csak ide járnak templomba. Ennek számos pozitív hatása lehet. Ha erősödik a Galamboki gyülekezet az jó hatással lesz a többi közösségre is.

És mi kell még az erősödéshez?

Bertók Dániel: Sokáig nem volt helyben lakó lelkész. Az emberek tudatából kiveszett az, hogy van egy gyülekezet, és annak van egy lelkipásztora. Először azt fogalmaztam meg magamnak, hogy jelenlét; jelen lenni a gyülekezeti tagok életében, jelen lenni a település életében, elmenni oda, ahova meghívnak, hogy tudják azt, hogy van helyben lelkész. A gyülekezetnek is jelen kell lennie a település életében. Például közösségként megjelenni a gesztenyés napokon (Gesztenye Fesztivál Galambok nagy hagyományokkal bíró rendezvénye), vagy adventi gyertyagyújtáson, stb. Tehát jelen lenni, hogy tudják, hogy vagyunk. Tapasztaltam, hogy egészen az alapokról kell építkeznünk. Jártuk a települést, köszöntünk az embereknek, hogy áldás, békesség, és sokan nem tudták, hogy ez most micsoda, hogy miért mondom. Az már nem működik, hogy az ember itt várja a templomban, hogy majd jönnek hívek. Kell egy olyan misszió, hogy szólítsuk meg az embereket, hívjuk be őket. Elkezdődött egy családlátogatás a presbitériummal, ebben nekik is nagy szerepük van, hisz ők jobban ismerik a lakosokat. A kevésbé aktív reformátusoknál úgy kezdtük, hogy az első látogatásnál nem kértünk semmit. Imádkoztunk a gyülekezetért. Én senkitől nem kértem, hogy jöjjön templomba, s nem is kérdeztem, hogy miért nem jár, de persze mindenki csípőből mondta, ezért, meg azért. Most, hogy már ismernek, a következő alkalommal már kérhetem, hogy jöjjenek, sőt, hozzák az unokákat is. Ha rábólint az illető, akkor az jó, ha nem, akkor se kell sopánkodni, hanem menni kell tovább, mint Pál apostol. Szeretnénk, ha a település életébe egy biztos pontként jelennénk meg, ahová mindig lehet jönni, akár lelki feltöltődésért, erőért, vagy amire szükség van.

Varga Tünde: Nem csak a protestáns hívőket keressük. Most is van több nem református tagunk, akik itt találták meg a helyüket, jól érzik magukat. Sőt, már azt pedzegetik, hogy esetleg konfirmálnának is, és nem csupán fiatalok, hanem idősek is.

Mi a helyzet a fiatalokkal? Itt van mellettünk az óvoda, nem kellene messzire menni értük.

Bertók Dániel: Szám szerint sincs sok gyerek. Az oviban a hittan iránti igény felmérése még nem történt meg. Ha kell, akár egy gyerekért is tartunk óvodás hittant. Itt van mellettünk a Nap Harmata tanoda is, velük el fog indulni egy közös munka. Ez egy olyan hely, ahol hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak, de segítik akár az egész családot is.

Ha van ilyen segítő szervezet a településen, akkor az azt jelenti, hogy szükség is van rá?

Bertók Dániel: Jelentős a hátrányos helyzetű, főleg cigány származású család. Ezek a gyerekek beilleszkedési problémákkal küzdenek. Hiába vannak kiváló pedagógusok a településen, az óvónők is mindent megtesznek, a többi szülő bizony elviszi a gyerekét máshová. Ezért is nehéz megszólítani őket, hisz nincsenek a településen.

A szomszédos Zalakaros népszerű üdülőhely, onnan is be lehet csalogatni az embereket?

Bertók Dániel: Évi közel 600.000 ezer üdülő ember fordul meg Zalakaroson. Próbáljuk őket is megszólítani. Ha csak az 1 százalékukat sikerült behívni, az már éves szinten 6 ezer ember. Prédikáló pontokat alakítottunk ki. Ezek az alkalmak egyelőre nem jártak nagy sikerrel, az emberek többsége inkább pihenni érkezik ide, és nem akarják a vallásosságukat megélni. De van egy réteg, akik viszont pont azért választják ezt az üdülőt, mert át tudnak jönni Istentiszteletre ide.

Az üdülőnek köszönhetően vannak olyan családok, akik évről évre visszajárnak a Galamboki gyülekezetbe. De nemcsak magyar vendégek érkeznek. Pár éve egy holland csoport jött az istentiszteletre. Felmerült a tolmácsolás kérdése, hogy ne csak érezzék, hanem értsék is az igét. Az egyik gyülekezeti tag recepciósként dolgozik Zalakarosom, hivatását tekintve jól beszél más nyelveken, magára vállalta a fordítást. Így eshetett meg, hogy Galambokon már többnyelvű istentiszteletet is tartottak. 

Él egy olyan kép az emberek nagy többségében, hogy egy vidéki lelkipásztornak könnyű dolga van. Vasárnaponként istentisztelet, néha egy temetés, egy esküvő, de a hét nagyrészt szabad. Így van ez?

Bertók Dániel: Galambok mellett Nagykanizsán is segédlelkész vagyok. Most Inkén is szolgálunk. Szóval a hetem az úgy néz ki, hogy hétfőtől péntekig hittanoktatást tartok, 17 órám van most jelenleg. Heti három nap járok be a nagykanizsai javítóintézetbe egyéni és csoportos foglalkozásokat tartani. Aztán minden héten vannak bibliaórák, de a váratlanul megoldandó szolgálatokból is kijut nekem, besegíteni valakinek, helyettesíteni stb. És persze valóban vannak a temetések, esküvők és keresztelők. A fennmaradó idő megmarad a felkészülésre. Ja, és persze ott vannak még a gyülekezet dolgai, de hála Istennek itt kapok segítséget. A gondnok úr felesége, Ági néni, aki mind az iktatásban, mind a könyvelési dolgokban toppon van, segít ezen a téren.

Ha már könyvelés, hogy áll most anyagilag a gyülekezet?

Bertók Dániel: Több, mint fél millió forint van a számlán. A fenntartói járulék mellett a kerülettől kapjuk a missziós támogatást és a megye is segít.

És ez elég?

Bertók Dániel: Próbálunk úgy gazdálkodni, ne nullázzuk le a számlát. A gyülekezet ezen a téren is fantasztikus. Bármilyen rendezvényt tartunk, mindent elkészítenek saját zsebből. Szóval azt mondhatom, hogy félmillió forint van a számlán, de sokkal gazdagabbak vagyunk.

A templom és a gyülekezeti ház is nemrég lett felújítva. Van tervben egyéb fejlesztés?

Bertók Dániel: A Magyar Falu program keretében lehet ismét pályázni felújításra. Egy napelem park kiépítésében gondolkodunk, ami ide is betermelne, majd a későbbiekben a templomfűtést segítené.

Milyen örömök vannak?

Bertók Dániel: Öröm az, hogy vagyunk, hogy vannak olyan testvérek, akik szívügyüknek tartják a református közösséget, és valóban aktív tagjai a gyülekezetnek. Ez egy olyan alap öröm, ami számomra minden igehirdetést meghatároz. Ezt kell erősíteni, hogy jó, hogy vagyunk, és ez nem csak az én örömöm, a szószéken mosolyogva, hanem közös öröm kell, hogy legyen. És öröm az, hogy a programokon részt vesznek a testvérek, szívvel és lélekkel. És ez az öröm nekik néha áldozat is, mert a napi feladatok elé helyezik ezt az aktív jelenlétet. Fontos leszögezni, hogy az öröm nem csupán egy lelki állapot, hanem egy magatartás is. Bármilyen nehézségek is vannak, bármilyen keserűség is van, legyen mindig előttünk a vezérigénk, hogy mindig megsegített minket az Úr. Ez egy öröm-magatartást ad nekünk, a berzenkedéseinkkel, a morgolódásainkkal együtt is. Amikor itt vagyunk, akkor az a vágy fogalmazódik meg bennünk, hogy Isten igéjére akarunk figyelni, abból akarunk épülni. Isten útmutatásait követjük, az ő kegyelmében bízunk. Munka van sok, de itt van, és lesz is gyülekezet. Példamutatás a családban, a kis és nagy közösségben, imádkozni és templomba járni. Helyt állni a nehézségekben is, és Krisztust követő életmóddal jelen lenni.

Nem vagyok nagy kertész, felületesek az ismereteim ezen a térem. De azt tudom, hogy a metszés fontos a gyümölcsfák alakítása, termésük gyarapítása miatt. Erős gyökérzet, egészséges törzs, szép lombkorona, bő termés. Miért jutott ez eszembe? A galamboki gyülekezet most vissza van metszve. Isten megtartó szeretete erős gyökeret biztosít, a több száz éves múltra visszatekintő törzs tartást ad, a gyülekezet hívő lelkesedése, a lelkipásztor elhívott odaadása adja az ágakat. Jézus megváltó reménységében bízva pedig jó reménységgel ez a gyümölcsfa ismét rügyezni fog, és gyümölcsöket terem majd.