„Ne válasszunk magunknak csillagot?”
Szólék én ábrándozva Erzsikéhez,
„A csillag vissza fog vezetni majd
A mult időknek boldog emlékéhez,
Ha elszakaszt a sors egymástul minket.”
S választottunk magunknak csillagot.
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott. / részlet Petőfi Sándor: A NÉGYÖKRÖS SZEKÉR/
Petőfi Sándor, a költő, üldögél mélázva a szekéren. Mellette Erzsike. Sándorunkban a férfiúi láng lobban, amely valószínűleg közelebb van Erzsike nőiességnek idomaihoz, mint a lelkéhez. De költőnk jól tudja, hogy az ábrándozó költő képe, csalogány éneke nyitja a lány szívének zárját, de oldja felsőruhájának gombját is. A négy ökör lassan ballag a szekérrel, amin Sándor Erzsikével csillagot akar választani, hogy egykor majd mikor ismét egymásra találnának, emlékezzenek e nap gyönyöreire ugyanazon csillagot látva.
A csillagos ég sokunkat elkápráztat. Olyan áhítattal keressük meg a Tejutat, persze ha jó helyen vagyunk és nincs sok fényszennyezés. A mi naprendszerünk része a Tejútrendszernek. Elképzelhetetlenül sok bolygó kb. 100 milliárd, és 10 milliárd fehér törpe, és milliárd neutroncsillag tartozik hozzá. Az Androméda-köd, az tulajdonképpen az egyik hozzánk legközelebb eső galaxis. Tiszta időben akár szabad szemmel is látható. Még így is 2,5 fél millió fényévre van a napunktól. Átmérője 220 ezer fényév. 400 000 km/h sebességgel közeledik a Tejúthoz, amit mi belülről látunk, mert részei vagyunk.
El kell egy picit méláznunk nekünk is. Felfoghatatlan dolgok ezek. Talán ha a csillagképeket nézegetjük kicsit közelebb kerül hozzánk a csillagvilág. Talán még Petőfit és Erzsikét is jobban megértjük, hogy csillagot akartak választani. Nézzünk is párat. A Nagymedve csillagkép 7 fényes csillaga adja a Göncöl vagy Nagyszekér csillagképet, a legtöbbünk előtt ismert, hiszen a szekér hátsó falát alkotó két csillag ötszörösét felmérve a képzeletbeli hosszabbításra ott van az Északot mutató Sarkcsillag. Az Orion, vagy Kaszáscsillag, a Cassiopeiai is viszonylag ismert.
Most már csak azt kellene valahogy elképzelnünk, hogy mit jelent a fényév, meg ezek az irdatlan távolság. Egy fényév az a csillagászati távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz. Az Androméda-galaxis 220 ezer fényév átmérőjű. Az egyik szélétől a másikig 220 ezer évig megy a fény. A fény sebessége légüres térben 299 792 458 m/s. 1 másodperc alatt 300 millió métert tesz meg, vagy 300 ezer kilométert. Androméda-galaxis 2.5 millió fényévre van. Az ebben a pillanatban induló fény 2,5 millió év múlva érzékelhető. A most ebben a pillanatban érzékelt fény az 2,5 millió évvel ezelőtt indult el. Legalábbis így okoskodom laikusként.
Pár adat a viszonyítás kedvéért. A mi napunk fényének 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot.
Omega Centauri a Földről látható legnagyobb és legfényesebb gömbhalmaz. A mintegy 150 fényév átmérőjű égitestet körülbelül 10 millió csillag alkotja tőlünk 15800 fényévnyi távolságban.
Vannak idők, távolságok. Azt képzeljük el, hogy valahol egy csillagfénye elindul. El kell telnie mondjuk 500 ezer évnek, hogy elérje a földet. Mi látjuk a fényét. Ott van, és választja Erzsike és Petőfi azt a csillagot. És később újból megkeresik, hogy majd még egyszer emlékeztesse őket a kis románcukra. Közben pedig a csillag felrobban. Nincs többé. De a fénye még jön. Még 500 ezer évig. Nem fogják a csillagválasztók tudni, hogy olyasmit bámulnak, vagy hívnak tanúul románcukhoz, ami már nincs is. Csak a fénye. Tulajdonképpen a csillag egyik tulajdonsága a fény is. Mondhatjuk, hogy amíg ki nem alszik, addig van. Pedig a valóságban már ki tudja.
Ha így nézünk a nagy égre, akkor ki tudja, hogy mi valós, és mi nem. Pedig látjuk a szemünkkel. Tehát nagyon bonyolult dolog ez. Nem az van az égen, mint mit látunk. És mégis az van. Akkor még arról nem is beszéltünk, amiről nem tudunk, csak sejtünk valamit. Ebből van több. A világ összes népe az égre nézett és különböző magyarázatokkal töltötte ki a tudás hézagjait. Mivel a tudás csekélyebb, ezért kénytelen volt magából kiindulni, és az alapján legyártani az elméleteket. Olyan mitológiák, elbeszélések, mesék keletkeztek, amilyenek ők maguk.
Amikor Petőfi és Erzsike csillagot választottak, akkor a férfi és nő a nem ismert, de remélt világot töltötte ki, hogy ne legyenek bizonytalanok egymás iránt való érzéseikben. Persze a közös csillagválasztás magyarázatával.
