Puha volt nagyanyám tollpaplana, és könnyű, mint a sóhaj. Hajnalban sem fáztunk alatta, amikor pedig már leégett a kályhában a…
355
Camillo, miután végzett a karácsonyi mise előkészületeivel, csöndben leült az első padba, és merengve nézte a felállított…
354
Camillo kétségbeesetten kereste a karácsonyfa talpat, de sehol se találta. Már áttúrta a sekrestye összes szekrényét, kipakolta a…
288
Késő este volt. A kis hegyi falut dunyhaként ölelte körül a felhőszerű pára. A végtelen csendet mindössze a kutyák ugatása…
346
Ignatio, az öreg sekrestyés éppen hogy csak elszenvedte az új plébánost, ahogy Camillot emlegette, tizenhét együtt szolgált év…
316
Camillo megrázta magát, mint a kutya, amikor bőrig ázva betoppant a templomba, lerúgta lábáról a sáros bakancsokat és öles…
336
Ahogy hűvösödnek az éjszakák, úgy érzik egyre többen, hogy meg kell osztaniuk egy idézetet, mely szerint – „Azon a…
345