Sok ember életében van egy hely, amelyet nem lát a világ. Nem tartozik a közösségi felületekhez, nem kér lájkokat, és nem vár visszajelzést. Ez a hely sokszor egy egyszerű füzet, egy telefon jegyzetoldala, vagy csak a gondolatok csendes tere, ahol megszületnek azok a mondatok, amelyeket „csak a fióknak” írunk. Évek óta van nekem is ilyen helyem, pontosabban naplóm, amit…